Örményország

Létrehozás időpontja: szeptember 27, 1991

Rövid története:

Ősi Örményország: Örményország több ezer éves gazdag történelemmel rendelkezik. Az ókori Örményország az i. e. 6. század körül, az Orontid dinasztia megalapításával keletkezett. A régiót különböző hatalmak uralták, köztük a perzsák, a görögök és a rómaiak, ami hatással volt a kulturális és politikai tájra.

Örmény Királyság: Az első jelentős örmény királyság, az Örmény Királyság az i. e. 4. századtól létezett, és az i. e. 1. században Nagy Tigranész uralkodása alatt érte el csúcspontját. Ez a királyság döntő szerepet játszott a regionális politikában és kultúrában.

A kereszténységre való áttérés: Kr. e. 301-ben Örményország lett a világ első országa, amely III. Tiridatész király idején a kereszténységet államvallássá tette. Ez az esemény alapvető jelentőségű az örmény történelem szempontjából, és alakította nemzeti identitását.

Bizánci és perzsa birodalom: A történelem során Örményország a Bizánci és a Perzsa Birodalom közötti csatatér volt, ami számos örmény lázadáshoz és konfliktushoz vezetett. A Kr. u. 484-ben kötött nvarsaki szerződés némi autonómiát biztosított Örményországnak a perzsa fennhatóság alatt.

Arab Kalifátus: A 7. században Örményország az Arab Kalifátus uralma alá került, ami az örmény fejedelmek viszonylagos autonómiájának időszakához vezetett, miközben a kalifáknak adót fizettek.

Bagratid Örményország: A 9. században a Bagratid dinasztia független örmény királyságot hozott létre, amely a 11. századig tartott, amikor a Bizánci Birodalom, majd a szeldzsuk törökök kezére került.

Oszmán Birodalom: A 16. században Örményországot felosztották az Oszmán Birodalom és a Szafavida Perzsa Birodalom között. Az örmény lakosság az évszázadok során különböző üldözéseknek és mészárlásoknak volt kitéve, amelyek az első világháború alatti örmény népirtásban csúcsosodtak ki, ahol a becslések szerint mintegy 1,5 millió örményt irtott ki módszeresen az oszmán kormány.

Örményország első köztársasága: Az Oszmán Birodalom összeomlása után Örményország 1918-ban kikiáltotta függetlenségét, és létrehozta az Első Örmény Köztársaságot. Ezt az időszakot azonban polgárháború és konfliktusok jellemezték a szomszédos államokkal, köztük Azerbajdzsánnal és Törökországgal.

Szovjet Örményország: 1920-ban Örményországot megszállták a szovjet erők, és Örmény SZSZK néven a Szovjetunió része lett. Ebben az időszakban jelentős ipari és oktatási fejlődés következett be, de a szovjet hatóságok elnyomása és ellenőrzése is.

Független köztársaság: A Szovjetunió 1991-es összeomlását követően Örményország visszanyerte függetlenségét Örmény Köztársaság néven. Ezt az időszakot politikai változások, gazdasági kihívások és konfliktusok jellemezték a régióban, különösen a Hegyi-Karabah miatt Azerbajdzsánnal fennálló konfliktus.

 

Nemzetközi rövidítés: ARM

 

Pénznem: Örmény dram (AMD)

Örményország pénzneme az örmény dram (ISO-kód: AMD), amelyet 1993-ban vezettek be, miután az ország függetlenné vált a Szovjetuniótól. A „dram” elnevezés az ógörög „drachma” szóból származik, és történelmileg különböző érmékre használták a régióban.

Az örmény dramot kisebb egységekre, úgynevezett lumákra osztják, 1 dram 100 lumának felel meg. A luma érméket azonban ritkán használják a mindennapi tranzakciókban.

Az örmény érmék jelenlegi címletei a 10, 20, 50, 100, 200 és 500 dram. Bankjegyeket 1000, 2000, 2000, 5000, 5000, 10 000, 20 000, 50 000 és 100 000 dram címletekben bocsátanak ki. A bankjegyeken az örmény történelem jelentős történelmi személyiségei, kulturális nevezetességei és jelentős eseményei szerepelnek, tükrözve a nemzet gazdag örökségét.

 

Internetes domain: .am

 

Tárcsázási kód: +374

 

Időzóna: GMT +4

 

Földrajz:

Nyugatról Törökország, északról Grúzia, keletről Azerbajdzsán, délről Irán határolja. Örményország földrajza túlnyomórészt hegyvidéki, a legjelentősebb hegyvonulatok az Örmény Felföld és a Kis-Kaukázus hegyei, nem pedig a Nagy-Kaukázus, amely északabbra, Grúziában és Oroszországban található.

Hegyi-Karabah egy túlnyomórészt örmény etnikumú régió, amely a függetlenségét Artsakh Köztársaság néven nyilvánította ki. Nemzetközi szinten azonban Azerbajdzsán részeként ismerik el. Hegyi-Karabah státusza továbbra is vitatott, és a régió az Örményország és Azerbajdzsán közötti folyamatos konfliktus középpontjában áll, beleértve az 1990-es évek elején és 2020-ban is zajló háborúkat.

Örményországban számos tó található, amelyek közül a legnagyobb a Szeván-tó. A Szeván-tó a világ egyik legnagyobb magasan fekvő édesvízi tava, és kulcsfontosságú Örményország vízellátása, halászata és turizmusa szempontjából.

Örményország fő folyói közé tartozik az Araks (Aras) és a Hrazdan. Az Arak folyó képezi Örményország határának egy részét Törökországgal és Iránnal, míg a Hrazdan folyó a Szeván-tóból a fővároson, Jerevánon keresztül folyik, és jelentős szerepet játszik az ország víz- és energiaellátásában.

 

Legmagasabb csúcs: Aragats 4 095 m (13 435 láb)

Az Aragats egy vulkanikus komplexum, amely az ország északnyugati részén, a török határ közelében található. Ez Örményország és az egész Dél-Kaukázus legmagasabb hegye.

 

Éghajlat:

Örményország éghajlata elsősorban kontinentális, forró nyarak és hideg telek jellemzik, a tengerszint feletti magasságból adódó jelentős eltérésekkel.

A nyári hónapokban a hőmérséklet az alföldön 30 °C fölé emelkedhet, így forró és száraz. A magasabban fekvő területeken azonban a nyári hőmérséklet mérsékeltebb. A telek hidegek és havasak, különösen a hegyvidéki régiókban, a hőmérséklet gyakran fagypont alá süllyed még az alacsonyabban fekvő területeken is. A fővárosban, Jerevánban a téli átlaghőmérséklet -5 °C körül van, de a hegyekben ennél jóval alacsonyabb is lehet.

Örményország viszonylag száraz, a legtöbb csapadékot tavasszal és ősszel kapja. Az éves csapadékmennyiség átlagosan 200 és 600 milliméter között mozog, a legnagyobb mennyiség jellemzően a hegyvidéki régiókban hull. A hegyekből leolvadó hó szintén hozzájárul a tavaszi vízkészlethez.

Az éghajlat a tengerszint feletti magassággal jelentősen változik. A magasabb hegyekben hidegebb a hőmérséklet és több hó esik, míg az alföldön általában melegebb van. A magashegységekben például a hőmérséklet télen akár -15 °C-ra vagy az alá is csökkenhet, míg a nyári hőmérséklet 20 °C körül maradhat. Ezzel szemben az alföldön a téli hőmérséklet -5 °C körül alakulhat, a nyári hőmérséklet pedig meghaladhatja a 30 °C-ot.

A szelek gyakoriak, különösen a hegyvidéki területeken, és jelentősen befolyásolhatják a helyi éghajlatot.

A Sevan-tó befolyásolja a helyi mikroklímát, és az ország más részeihez képest enyhébb körülményeket teremt. A tó környéke hűvösebb nyarakkal és enyhébb telekkel rendelkezik, így a nyári turizmus kedvelt célpontja.

 

Állat – és növényvilág:

Örményország alföldi és alacsonyabb hegyvidéki területein sztyeppei és réti növényzetet találunk, beleértve a füveket, virágokat és különböző gyógynövényeket. Ezeket a területeket a viszonylag száraz és mérsékelt éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodott növényvilág sokszínűsége jellemzi.

A hegyvidéki területeken az erdőkben a lombhullató fák, például a bükk, a tölgy, a gyertyán és a juhar dominálnak. Ezek az erdők számos vadon élő állatfaj számára kritikus élőhelyet biztosítanak, és döntő szerepet játszanak a helyi ökoszisztémában.

Magasan a hegyekben az alpesi növények és cserjék alkalmazkodtak a szélsőséges körülményekhez, beleértve a sziklás lejtőket és a hómezőket. Ezek közé a növények közé tartoznak az olyan fajok, mint az alpesi nefelejcs, az edelweiss és a különböző szaxifragmafajták, amelyek a zord, magaslati környezetben is jól érzik magukat.

A Szeván-tó környéke gazdag növényzetű, beleértve olyan egyedülálló fajokat, mint a szeváni sás, amely endemikus ezen a területen. A tó ökoszisztémája a növény- és állatvilág széles skáláját támogatja, így a régió számára létfontosságú természeti erőforrás.

Örményországban sokféle madárfaj él, többek között sasok, sólymok, baglyok és különféle énekesmadarak. A Sevan-tó fontos élőhelyként szolgál a vízimadarak és a vándormadarak számára, hozzájárulva az ország biológiai sokféleségéhez.

Örményország hegyeiben és erdeiben különböző emlősök élnek, többek között zerge, őz, vaddisznó, róka és nyúl. Ezek az állatok jól alkalmazkodtak az ország különböző éghajlati és terepviszonyaihoz.

A hüllők, mint például a gyíkok és a kígyók, szintén jelen vannak Örményországban, különösen a melegebb, szárazabb régiókban. Ezek a hüllők az ország változatos állatvilágának szerves részét képezik.

 

Mezőgazdaság:

A növénytermesztés fontos szerepet játszik az örmény mezőgazdaságban. A leggyakrabban termesztett növények közé tartozik a búza, az árpa, a burgonya, a napraforgó, a gyümölcs (beleértve a szőlőt, az almát, a sárgabarackot és az őszibarackot) és a zöldségfélék. Örményország különösen híres a kiváló minőségű gyümölcsökről és zöldségekről, amelyek az ország kedvező éghajlata és termékeny talaja miatt jótékonyan hatnak.

Az alföldön és a völgyekben elterjedt az állattenyésztés, mint például a tehenek, juhok, kecskék és csirkék tartása. Ezeken a területeken a tejtermelés is jelentős részét képezi a mezőgazdasági tevékenységnek, ahol tejet, sajtot és más tejtermékeket állítanak elő.

A hegyvidéki területeken, különösen a Kaukázus-hegységben, a pásztorkodás széles körben elterjedt, főként a juh- és kecsketenyésztés céljából. Ezek a régiók jól alkalmasak a legeltetéshez, és az állattenyésztés ezeken a területeken támogatja a helyi gazdaságokat és a hagyományos életmódot.

Az örmény mezőgazdaság számos kihívással néz szembe, többek között a nem megfelelő öntözőrendszerekkel, a talajerózióval, az alacsony termelékenységgel és a piacra jutás nehézségeivel. Emellett a kis gazdaságok mérete és a modern mezőgazdasági technológiákhoz való korlátozott hozzáférés tovább akadályozza a mezőgazdaság hatékonyságát.

Örményország számos mezőgazdasági terméket exportál, többek között bort, pálinkát, szárított gyümölcsöt, valamint friss gyümölcsöt és zöldséget, ami hozzájárul az ország gazdaságához. Különösen az örmény bor és pálinka szerzett nemzetközi elismerést minőségéért.

 

Természeti erőforrások kitermelése:

Örményország jelentős rézkészletekkel rendelkezik, amelyeket elsősorban olyan helyeken bányásznak, mint a Kajaran melletti Zangezur réz-molibdén kombinát, amely az ország egyik legnagyobb rézbányája. Egy másik fontos bányászott nyersanyag a molibdén, amelyet különböző ipari alkalmazásokban, különösen a kohászatban használnak fel. A Zangezur bánya szintén jelentős molibdénforrás.

Örményországnak aranykészletei is vannak, amelyeket elsősorban olyan bányákból termelnek ki, mint a Sotk aranybánya. Emellett kisebb mennyiségben más nemesfémeket, például ezüstöt is találnak és bányásznak. Örményország aranybányászati ágazata növekszik, több nemzetközi vállalat is részt vesz a feltárásban és a kitermelésben.

Különböző építőanyagokat bányásznak ott, többek között mészkövet, tufát és bazaltot, amelyeket széles körben használnak az építőiparban és az infrastruktúrában. A tufa különösen a hagyományos örmény építészetben és építőiparban való felhasználása miatt nevezetes, egyedi tulajdonságai és elérhetősége miatt.

Örményországban más ásványi anyagok, például ólom és cink, valamint nemfém ásványok, például perlit és diatomit is találhatóak, amelyeket különböző ipari célokra bányásznak.

 

Ipar:

Az élelmiszeripar az egyik legfontosabb ágazat Örményországban. Ide tartozik a különböző élelmiszerek, italok és feldolgozott élelmiszerek, köztük bor, pálinka, tejtermékek, hús, valamint tartósított gyümölcsök és zöldségek előállítása. Örményország különösen ismert kiváló minőségű boráról és pálinkájáról, amelyek jelentős exporttermékek.

Az örményországi gyógyszeripar is fejlődik, amely gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és egészségügyi termékek előállításával foglalkozik. Ez az ágazat a megnövekedett befektetésekkel és modernizációs erőfeszítésekkel növekszik.

Örményország bányaipara jelentős réz- és molibdénkitermelést foglal magában, olyan jelentős üzemekkel, mint a Zangezur Réz-Molibdén Kombinát. Ez az iparág a gazdaság kritikus részét képezi, és jelentősen hozzájárul az exportbevételekhez.

A textil- és ruházati ipar is fejlődik, a tevékenységek közé tartozik a ruházat, textiláruk és lábbelik gyártása. Ez az ágazat fokozatosan bővül, amit a beruházások és az új gyártóüzemek létesítése támogat.

Az energiaipar Örményországban a villamosenergia-termelésre és a fűtésre terjed ki. Bár Örményország előrelépéseket tett a megújuló energiaforrások, különösen a vízenergia terén, a villamos energia nagy részét még mindig többféle forrásból állítják elő, beleértve az atomenergiát (a Metsamor atomerőműből) és a hőerőműveket. A vízenergia továbbra is a legnagyobb megújuló villamosenergia-forrás az országban, és folyamatos erőfeszítések történnek a megújuló energiaforrások részarányának növelésére az energiamixben.

 

Szolgáltatások és egyéb gazdasági ágazatok: turizmus

 

Természeti és történelmi látnivalók: Geghard, Khor Virap és Haghpat középkori kolostorai, az Azat-völgy, a Szeván-tó, valamint Sisian és Dilijan városai.

Örményország gazdag történelemmel és számos ősi műemlékkel rendelkezik. A leghíresebbek közé tartozik a Szent Ecsmiadzin katedrális (gyakran a világ legrégebbi katedrálisának tartják), Tatev és Geghard kolostorai, valamint Garni ősi temploma. Gyumri történelmi városa, amely 19. századi építészetéről és kulturális örökségéről ismert, szintén figyelemre méltó.

Az ország hegyvidéki tájairól, tavairól és természetvédelmi területeiről ismert. A Sevan-tó, a világ egyik legnagyobb magasan fekvő édesvízi tava népszerű nyári üdülőhely, ahol olyan tevékenységeket kínálnak, mint az úszás, a csónakázás és a horgászat. Az Örmény Felföld és a Kis-Kaukázusi-hegység gyönyörű kilátást, valamint túrázási és ökoturisztikai lehetőségeket kínál.

Az év folyamán különböző kulturális és folklórfesztiválokat tartanak, amelyeken a hagyományos örmény táncot, zenét és szokásokat ünneplik. A nevezetes fesztiválok közé tartoznak a Jereváni Bornapok, a Vardavar vízifesztivál és a Dolma fesztivál.

Örményországban a borkészítésnek évezredes hagyományai vannak, és a boripar újjáéledőben van, számos borászat kínál túrákat és kóstolókat. A hagyományos örmény konyha olyan ízletes ételei miatt népszerű, mint a dolma (töltött szőlőlevél), a khorovats (örmény grillétel), a lavash (hagyományos lapos kenyér) és még sok más.

Számos gyógyfürdő és wellnessközpont kínál relaxációs és gyógyító kezeléseket, gyakran Örményország természetes ásványvízforrásait kihasználva. Jermuk fürdőváros különösen híres gyógyvizeiről és gyógyfürdőiről.

 

 

Államforma: félig elnöki köztársaság.

Örményország parlamentáris köztársaság. Az elnök az államfő, de korlátozott végrehajtó hatalommal rendelkezik. Az elsődleges végrehajtó hatalom a miniszterelnöké, aki a kormányfő. Az elnököt a nemzetgyűlés választja hétéves időtartamra, és nagyrészt ceremoniális szerepet tölt be, némi befolyással a külpolitikára és a nemzetbiztonságra.

A parlament neve Nemzetgyűlés (Azgayin Zhoghov). A parlament nem kétkamarás, hanem egykamarás, és arányos képviseleti rendszerben öt évre megválasztott képviselőkből áll. A nemzetgyűlés felelős a törvények elfogadásáért, a költségvetés jóváhagyásáért és a végrehajtó hatalom felügyeletéért.

Az örmény igazságszolgáltatási rendszer független, és különböző igazságszolgáltatási szerveket foglal magában, mint például az Alkotmánybíróság, a Semmítőszék (amely a legfelsőbb fellebbviteli bíróság) és alacsonyabb szintű bíróságok. A bíróságok feladata az igazságszolgáltatás, a törvények értelmezése és a polgárok jogainak védelme.

Örményországban helyi önkormányzati rendszer működik, amely lehetővé teszi a regionális és helyi hatóságok számára, hogy saját területükön belül intézzék az ügyeket. A helyi önkormányzatokat megválasztják, és hatáskörükbe tartoznak a helyi ügyek, például az oktatás, a közszolgáltatások és az önkormányzati infrastruktúra.

 

Főváros: Jereván

Jereván, Örményország fővárosa és legnagyobb városa az ország közép-nyugati részén található, körülbelül 20 kilométerre a török határtól és jóval távolabb a Szeván-tótól. Jereván története a bronzkorig nyúlik vissza, a várost I. Argiszi király alapította i. e. 782-ben Erebuni erődjeként. Történelme során Jerevánt különböző birodalmak és hatalmak uralták, többek között az urartiaiak, perzsák, bizánciak, arabok, szeldzsukok, mongolok, szafavidák, oszmánok és oroszok.

A Köztársaság tér, Jereván központi tere lenyűgöző építészetéről, táncoló szökőkútjairól és kormányzati épületeiről ismert. Rendezvények és ünnepségek fő gyülekezőhelyeként szolgál. A Cascade Complex egy mészkőből készült óriási lépcsősor szökőkutakkal, szobrokkal és modern művészeti installációkkal, ahonnan panorámás kilátás nyílik a városra és az Ararát-hegyre. A Matenadaran, vagyis a Mesrop Mashtots Institute of Ancient Manuscripts (Meszrop Masztotsz Intézet az ősi örmény kéziratok és könyvek hatalmas gyűjteményének ad otthont.

Tsitsernakaberd, az örmény népirtás emlékműve és múzeuma az 1915-ös örmény népirtás áldozatainak állít emléket. A Jereváni Operaszínház, egy jelentős kulturális helyszín, amely opera- és balettelőadásoknak ad otthont, és a város szívében található. A Kék Mecset, egy 18. századi síita mecset, a Jereván építészetére gyakorolt perzsa hatást tükrözi.

Az Erebuni erőd, az ősi urartiai erőd Jereván alapítását jelzi, és a mellette lévő múzeumban a helyszínen található tárgyi emlékeket mutatják be. A Vernissage piac egy szabadtéri piac, amely hagyományos örmény kézműves termékek, műalkotások és szuvenírek széles választékát kínálja. A Köztársaság téren található Örményország Történeti Múzeuma Örményország gazdag történelmét mutatja be az őskortól napjainkig.

A város lakossága körülbelül 1 098 000 fő.

 

Terület: 29 743 km2 (11 484 négyzetmérföld)

 

Népesség: 2 780 000 (2022-es becslés)

Örményország lakóinak többsége örmény etnikumú, a lakosság mintegy 98%-át teszik ki. A lakosság többi részét kisebbségek alkotják, köztük jazidik, oroszok, asszírok, kurdok, ukránok és mások. Örményország volt az első állam a történelemben, amely Kr. u. 301-ben elfogadta a kereszténységet államvallásként, és a kereszténység, különösen az örmény apostoli egyház, továbbra is a fő vallás az országban.

A hivatalos nyelv az örmény, amelynek saját, egyedi írásmódja van, az örmény ábécé. A szovjet korszakban széles körben használták második nyelvként az oroszt, de ennek befolyása csökkent, mióta Örményország 1991-ben elnyerte függetlenségét. Az oroszt azonban még mindig sokan beszélik, és az angol nyelv egyre népszerűbb, különösen a fiatalabb generáció körében.

Örményországban jó az oktatás színvonala, és számos felsőoktatási intézmény működik, köztük a Jereváni Állami Egyetem, az Örményországi Amerikai Egyetem és sok más. Az örmény társadalomban nagyra értékelik az oktatást, és az írni-olvasni tudók aránya nagyon magas.

Az ország egészségügyi rendszerrel rendelkezik, amely alapvető egészségügyi szolgáltatásokat nyújt a lakosság számára. Az egészségügyi ellátást az állami költségvetésből és magán egészségbiztosításokon keresztül is finanszírozzák. Bár Örményország javított egészségügyi rendszerén, továbbra is vannak kihívások, különösen a vidéki területeken a minőségi ellátáshoz való hozzáférés és az egészségügyi létesítmények korszerűsítésének szükségessége tekintetében.

 

UNESCO világörökségi helyszínek: 3

 

1.Haghpat és Sanahin kolostorai (1996) – Ezek a kolostorok kiemelkedő példái a középkori örmény építészet fejlődésének, amelyre a bizánci építészeti hagyományok voltak hatással.
2. Echmiatsin katedrálisa és templomai, valamint Zvartnots régészeti lelőhelye (2000) – Ezek a helyszínek az örmény központi kupolás keresztcsarnokos templomtípus kialakulását és fejlődését mutatják be a 4. századtól a 7. századig.

3.Geghard kolostora és a felső Azat-völgy (2000) – A Geghard kolostor részben a szomszédos hegyből van kivájva, és sziklák veszik körül. A helyszínen számos templom és sírkamra található, amelyek többsége a sziklába vájt, és amelyek az örmény középkori építészet csúcsát képviselik.

 

Nemzeti parkok: 4

 

1.Dilijan Nemzeti Park
2. Arevik Nemzeti Park
3. Szeván Nemzeti Park

4.Árpi-tó Nemzeti Park