AZERBAIJAN

Létrehozás időpontja: október 18., 1991

Rövid története:

Század: Az iszlám válik uralkodó vallássá a mai Azerbajdzsán területén Perzsia muszlim hódítását követően.

9. század: Azerbajdzsán az Abbászida Kalifátus része.
10. század: A török dinasztiák, például a szeldzsukok uralják a területet, és török kultúrát és nyelvet hoznak magukkal.
11. század: A régiót mongol invázió éri, amely tatár uralomhoz vezet.
12. század: A Szafavida-dinasztia megalapítja a Szafavida Birodalmat, és felveszi a síita iszlámot, amely így a régió uralkodó szektájává válik.
13. század: A régió különböző kánságokra oszlik, és az Oszmán Birodalommal és az Orosz Birodalommal való konfliktusok az irányítás váltakozásához vezetnek. A 19. század elejére a gulistan-i (1813) és a türkménföldi (1828) szerződés eredményeképpen Azerbajdzsán északi része Oroszországhoz kerül, míg a déli rész perzsa ellenőrzés alatt marad.

1918: Az Orosz Birodalom összeomlását követően május 28-án kikiáltják az Első Azerbajdzsáni Köztársaságot. Ez az első demokratikus és világi köztársaság a muszlim világban.

1920: Április 28-án Azerbajdzsánt megszállja a Vörös Hadsereg, majd Azerbajdzsáni SZSZK néven a Szovjetunió része lesz.

1988-1994: A Hegyi-Karabah és Örményország közötti konfliktus háborúhoz vezet, amely jelentős áldozatokkal és emberek kitelepítésével jár.

1991: Az Azerbajdzsáni Köztársaság augusztus 30-án, a Szovjetunió összeomlása közepette kikiáltja függetlenségét a Szovjetuniótól.

1994: Tűzszüneti megállapodás születik a hegyi-karabahi aktív konfliktus lezárására, bár a feszültségek és összecsapások időnként folytatódnak.

2000s: Azerbajdzsán jelentős gazdasági növekedést tapasztal a kőolaj- és földgázkészleteinek kiaknázása miatt, különösen a Baku-Tbiliszi-Ceyhan kőolajvezeték kiépítése révén.

2020: Az Örményországgal Hegyi-Karabah miatt kiújuló konfliktus 44 napos háborúhoz vezet, amelynek eredményeképpen Oroszország közvetítésével új tűzszüneti megállapodás születik, amely megváltoztatja a régió területeinek ellenőrzését.

 

Nemzetközi rövidítés: AZ

 

Pénznem: Azerbajdzsán Manat (AZN)

Azerbajdzsán pénzneme az azerbajdzsáni manat, amelyet 1992-ben vezettek be a Szovjetunió összeomlását és Azerbajdzsán függetlenségét követően. A manat kisebb egységekre, qapikokra van osztva, 1 manat 100 qapiknak felel meg.

Az azerbajdzsáni bankjegyek jelenlegi, 2006-ban bevezetett sorozata 1, 5, 10, 20, 50, 100 és 200 manátos címleteket tartalmaz. Az érmék, amelyeket szintén 2006-ban terveztek újra, 1, 3, 5, 5, 10, 20 és 50 qapik értékben vannak. A bankjegyek rajzolatán különböző kulturális, történelmi és nemzeti szimbólumok, míg az érméken Azerbajdzsán örökségét ábrázoló különböző motívumok láthatók.

 

Internetes domain: .az

 

Tárcsázási kód: +994

 

Időzóna: GMT +4

 

Földrajz:

Azerbajdzsán északi részén található a Nagy-Kaukázus hegység, amely az Azerbajdzsán és Oroszország közötti természetes határ részét képezi. Ez a régió számos magas hegycsúcsot foglal magában, a legmagasabb pont a Bazardüzü-hegy.

Az ország nyugati része magában foglalja a Hegyi-Karabah néven ismert régiót, amely régóta konfliktus tárgya Örményországgal. Ezt a területet hegyvidéki terep és változatos tájak jellemzik.

Keleten fekszik a Kaszpi-tenger, a világ legnagyobb zárt belvize. Azerbajdzsán a Kaszpi-tenger mentén rendelkezik tengerparttal és számos kikötővel, köztük a fővárosnak számító Baku fő kikötőjével, amely a kereskedelem és a szállítás jelentős csomópontja.

Az ország középső és keleti részét síkságok és síkságok jellemzik, különösen a Kura-Arasz-alföld, amely alkalmas a mezőgazdaságra és a pásztorkodásra. Ezek a területek létfontosságúak az ország mezőgazdasági termelése szempontjából.

Azerbajdzsán délkeleti része magában foglalja a Lankaran-alföldet, amely szubtrópusi éghajlatáról és termékeny földjeiről ismert, amelyek a tea, a citrusfélék és más termények termesztését támogatják.

Azerbajdzsán délnyugati részét a félsivatagos és sivatagos területek jellemzik, különösen a Gobustan terület, amely száraz éghajlatáról, egyedülálló sziklaalakzatairól és ősi kőzetrajzairól ismert.

Azerbajdzsán nevezetes tavai közé tartozik a Goygol-tó, a Mingachevir-tó (egy víztározó) és mások, amelyek népszerűek festői szépségük és rekreációs lehetőségeik miatt.

Az országnak számos jelentős folyója van, melyek közül a Kura és az Aras (Araks) a legnagyobbak. Ezek a folyók döntő szerepet játszanak a mezőgazdaságban, a vízkészletekben és a vízenergia-termelésben.

 

Legmagasabb csúcs: Bazardüzü 4 466 m (14 652 láb)

A Bazardüzü a Kaukázus-hegység része, és az ország északi részén, az orosz és grúz határ közelében található.

 

Éghajlat:

Azerbajdzsán belsejében, különösen Baku környékén és az ország középső részén félszáraz éghajlat uralkodik, forró, száraz nyarakkal és enyhe telekkel. Az átlaghőmérséklet nyáron meghaladhatja a 30 °C-ot, míg télen időnként fagypont alá süllyedhet, de általában 0-5 °C körül marad.

A Kaszpi-tenger partvidékén, beleértve Bakut is, enyhébb az éghajlat, mérsékelt nyarakkal és hűvös telekkel. A nyári átlaghőmérséklet 25-30 °C között mozog, míg télen 4-8 °C körül van.

Azerbajdzsán északi részén, beleértve a Nagy-Kaukázus hegységeket is, a tengerszint feletti magasságtól függően változatos az éghajlat, a magasabban fekvő területeken alpesi éghajlat uralkodik. Itt a hőmérséklet egész évben hidegebb, és télen jelentősen fagypont alá süllyedhet. Ezeken a területeken gyakori a havazás.

Az ország déli részén, különösen a Lankarán-alföldön nedves szubtrópusi éghajlat uralkodik, enyhe, nedves telekkel és forró, párás nyarakkal. Ez a régió kapja az ország egyik legnagyobb csapadékmennyiségét.

Az ország délnyugati részén, beleértve a Gobustan környéki területeket is, félsivatagi éghajlat uralkodik, forró nyarakkal és nagyon kevés csapadékkal. A hőmérséklet nyáron 40 °C fölé is emelkedhet.

Az ország keleti része, beleértve a Hegyi-Karabah régiót is, általában mérsékeltebb éghajlatú, meleg nyarakkal és hideg telekkel, hasonlóan Azerbajdzsán belső régióihoz.

Az azerbajdzsáni csapadékviszonyok változatosak. A hegyvidéki régiókban, különösen északon és délen, több csapadék esik, míg a középső és keleti alföldek, valamint a délnyugati félsivatagos területek sokkal szárazabbak.

Baku és az Abszheron-félsziget hajlamos az erős szelekre, beleértve a „Khazri” nevű hideg északi szeleket és a „Gilavar” nevű meleg déli szeleket, amelyek jelentősen befolyásolhatják a helyi éghajlatot.

 

Állat – és növényvilág:

Azerbajdzsán alföldjein és sztyeppéin különféle fűfélék és cserjék élnek, mint például a pitypang (Stipa pulcherrima), a sás (Festuca valesiaca) és az édes lóhere (Melilotus officinalis). A Kaukázus-hegységben és más hegyvidéki területeken olyan ritka növényfajok találhatók, mint az edelweiss (Leontopodium alpinum), különböző orchideafajták és a nőszirom (Cypripedium calceolus).

Délnyugaton, a Gobustan régióban, amelyet inkább félsivatagnak neveznénk, olyan száraz körülményekhez alkalmazkodott, xerofita növényfajok találhatók, mint a sóskafű (Salsola) és az üröm (Artemisia).

Egyes hegyvidéki területeken erdők találhatók, amelyekben olyan fák nőnek, mint a bükk (Fagus orientalis), a gyertyán (Carpinus betulus), a tölgy (Quercus iberica) és a lucfenyő (Picea orientalis).

Azerbajdzsán fontos hely a vándormadarak számára, különösen a Kaszpi-tenger partja mentén. Olyan fajok találhatók itt, mint a dalmát pelikán (Pelecanus crispus), a nagy kócsag (Ardea alba) és a hattyú (Cygnus cygnus).

Azerbajdzsán emlősök közé tartoznak a vaddisznók (Sus scrofa), farkasok (Canis lupus), rókák (Vulpes vulpes), hiúzok (Lynx lynx), nyulak (Lepus europaeus) és őzek (Capreolus capreolus). A hegyvidéki területeken vadkecske (Capra aegagrus) és zerge (Rupicapra rupicapra) is él.

A Kaszpi-tenger számos halfajnak ad otthont, köztük a beluga tokhalnak (Huso huso), a perzsa tokhalnak (Acipenser persicus) és a kaszpi süllőnek (Rutilus caspicus).

Az ország különböző részein megtalálható a fekete nyakú szöcske (Stenobothrus nigromaculatus) és olyan kígyók, mint a közönséges vipera (Vipera berus). A Kaszpi-tenger partjainál olyan hüllők élnek, mint a kaszpi teknős (Mauremys caspica).

 

Mezőgazdaság:

Az országban különféle növényeket termesztenek, többek között gabonaféléket (búzát, árpát és kukoricát), gyapotot, dohányt, napraforgót és szőlőt. Azerbajdzsán olyan gyümölcsök termesztéséről ismert, mint a gránátalma, a füge, a körte, az alma és a meggy. A gyümölcsöket az ország különböző részein termesztik, többek között a gránátalmáról híres Goychay régióban.

A szőlőtermesztésnek és a bortermelésnek nagy hagyománya van, különösen olyan régiókban, mint Shamakhi, Gabala és Ganja.

A szarvasmarha-, juh-, kecske- és baromfitenyésztés általános gyakorlat Azerbajdzsánban.

A Kaszpi-tengernek köszönhetően bőséges halászati erőforrásokkal rendelkezik, beleértve a tokhalat, a kaszpi kutumot (Rutilus kutum) és a kaszpi lazacot (Salmo trutta caspius).

A méztermelés jelentős, különösen a hegyvidéki régiókban, és a diótermelés is jelentős.

Az országnak a mezőgazdaságban kihívásokkal kell szembenéznie, mint például az egyes területeken tapasztalható aszály, az infrastruktúra korszerűsítésének szükségessége, valamint a talaj erózió és szikesedés elleni védelmének szükségessége.

 

Természeti erőforrások kitermelése:

Az olaj- és földgázkitermelés Azerbajdzsán egyik legfontosabb gazdasági ágazata. Az ország bőséges kőolaj- és földgáztartalékokkal rendelkezik a Kaszpi-tengeren és a szárazföldön. A fő fúrási és finomítási központ Baku, amely hosszú múltra tekint vissza az olajkitermelésben, beleértve a híres Baku-Tbiliszi-Ceyhan kőolajvezetéket is.

Azerbajdzsán jelentős vasérclelőhelyekkel rendelkezik, elsősorban a Dashkasan régióban, és jelentős rézkészletekkel olyan régiókban, mint Gadabay és Ordubad.

Azerbajdzsánban olyan drágaköveket termelnek, mint az achát, az ónix és a jáspis. Aranyat olyan területeken bányásznak, mint Dashkasan és Gedabek.

A sóbányászat hosszú múltra tekint vissza Azerbajdzsánban, különösen a Nakhchivan Autonóm Köztársaságban és a Kura-Aras Alföldön.

 

Ipar:

Az olajkitermelés, -finomítás és -feldolgozás kulcsfontosságú iparágak Azerbajdzsánban. Az ország bőséges olajkészletekkel rendelkezik a Kaszpi-tengeren és a szárazföldön. Baku az olajfinomítás és -feldolgozás egyik fő központja.

Azerbajdzsán jelentős földgáztartalékokkal is rendelkezik, és jelentős termelő és exportőr. A földgázt kitermelik és a régió különböző országaiba, köztük Törökországba és az európai nemzetekbe küldik olyan vezetékeken keresztül, mint a Déli Gázfolyosó.

Az olajfinomításon kívül az iparág különböző vegyi termékek, köztük műtrágyák, műanyagok és egyéb petrolkémiai termékek előállítását is magában foglalja.

Azerbajdzsán rendelkezik néhány vasércforrással, elsősorban a Dashkasan régióban, valamint rézlelőhelyekkel olyan területeken, mint például Gadabay. Ezért kohászati iparral is rendelkezik, amely ezeket a nyersanyagokat dolgozza fel, acél és más fémtermékek előállításával.

A villamosenergia-termelés jelentős iparág, amely magában foglalja a különböző forrásokból, többek között kőolajból, földgázból, vízenergiából és egyre inkább megújuló energiaforrásokból, például szél- és napenergiából származó villamos energia előállítását.

Az azerbajdzsáni építőanyag-ipar magában foglalja a cement, a tégla, az üveg és más, az építési projektekhez szükséges anyagok gyártását. A cementipar különösen figyelemre méltó, több nagy üzem működik.

Az élelmiszer- és italgyártás fontos iparág, beleértve az élelmiszer-feldolgozást, az italgyártást és egyéb élelmiszeripari termékeket. Azerbajdzsán ismert hagyományos ételeiről és italairól, beleértve a konzerveket, tejtermékeket és bort.

 

Szolgáltatások és egyéb gazdasági ágazatok: Ázsiából Európába tartó olaj- és gázvezetékek szállítása.

 

Természeti és történelmi látnivalók: Baku történelmi központja, Gobustan régészeti rezervátum, Seki templompalota és a Kaukázus

Azerbajdzsán Kaszpi-tengeri partvidéke gyönyörű strandokat, szabadidős tevékenységeket és vízi sportokat kínál. A népszerű tengerparti célpontok közé tartozik az Absheron-félsziget, üdülőhelyeivel és szórakozási lehetőségeivel.

Az ország északi részén található hegyek, köztük a Nagy-Kaukázus hegylánc vonzza a hegymászókat, túrázókat és a természet szerelmeseit. A Kaukázus-hegység lenyűgöző tájat, túraútvonalakat és lehetőségeket kínál olyan szabadtéri tevékenységekre, mint a síelés és az ökoturizmus.

Azerbajdzsán számos múzeummal, galériával és történelmi emlékművel rendelkezik, amelyek az ország gazdag kulturális örökségét mutatják be. A nevezetes látnivalók közé tartozik az Azerbajdzsáni Nemzeti Történeti Múzeum, az Azerbajdzsáni Szőnyegmúzeum és a Heydar Aliyev Központ, amely az azerbajdzsáni kultúrának és művészetnek szentelt kiállításoknak ad otthont.

Egész évben különböző kulturális és sporteseményeket szerveznek. Ezek közé tartozik a Baku City Circuit, ahol a Forma-1-es Azerbajdzsáni Nagydíj zajlik, valamint különböző fesztiválok, például a Gabala Nemzetközi Zenei Fesztivál és a Baku Jazz Fesztivál.

Az olyan fürdővárosok, mint Naftalan, egyedülálló gyógyolajos gyógyfürdőikről és wellnessközpontjaikról ismertek, amelyek vonzzák az egészségügyi kezelésekre vágyó látogatókat.

Az azerbajdzsáni konyha gazdag kulináris élményeket kínál, változatos húsételekkel, süteményekkel és fűszerekkel. Az olyan hagyományos ételek, mint a plov (rizspiláf), a dolma (töltött szőlőlevél), a kebab, valamint az olyan édességek, mint a pakhlava és a shekerbura népszerűek a helyiek és a turisták körében egyaránt.

Emellett az olyan történelmi látnivalók, mint az ősi Sheki városa, jól megőrzött építészetével és a Sheki kán palotájával, valamint az UNESCO Világörökség részét képező Gobustan, amely ősi sziklafaragványairól és sárvulkánjairól ismert, jelentős vonzerőt jelentenek az Azerbajdzsán történelme és kultúrája iránt érdeklődő látogatók számára.

 

 

Államforma: elnöki köztársaság

Azerbajdzsán elnöke széles körű végrehajtó hatalommal rendelkezik, és rendszeres választásokon hétéves ciklusra választják meg. Az országban többpártrendszer működik, de a domináns politikai erő a kormányzó Új Azerbajdzsán Párt, amely a választásokon gyakran a szavazatok nagy többségét szerzi meg.

A törvényhozó hatalom az egykamarás Nemzetgyűlés, az úgynevezett Milli Majlisz kezében van, amely törvényeket hozhat és dönthet külpolitikai kérdésekben. A Milli Majlis tagjait általános választásokon választják ötéves időtartamra.

Bár az igazságszolgáltatás alkotmányosan független, és magában foglalja az Alkotmánybíróságot, a Legfelsőbb Bíróságot és más bíróságokat, a nemzetközi szervezetek aggályokat és kritikákat fogalmaztak meg az igazságszolgáltatás függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatban a gyakorlatban.

Összességében Azerbajdzsán kormányzati rendszerét erős végrehajtó hatalom jellemzi, amely jelentős befolyással bír a törvényhozó és a bírói hatalom felett.

 

Főváros: Baku

Baku, Azerbajdzsán fővárosa és legnagyobb városa a Kaszpi-tenger partján fekszik. Bakut az ókorból említik először. A várost különböző neveken ismerték, és különböző kultúrák lakták, többek között a szarmaták és a médek. Történelme során Baku a régió jelentős kereskedelmi, kulturális és politikai központja volt.

Bakut különböző birodalmak hódították meg, köztük az arabok a 7. században, a szeldzsukok a 11. században és a mongolok a 13. században. A 16. században a Szafavida Birodalom, majd a perzsa Kadzsár-dinasztia része lett. Bakut a 19. század elején az Orosz Birodalom annektálta, ami jelentős fejlődéshez vezetett, különösen a 19. század végi és 20. század eleji olajboom idején.

A 15. században épült Shirvanshahok palotája Baku egyik legjelentősebb történelmi épülete, amely az UNESCO Világörökség része. Baku további fontos látnivalói közé tartozik a 12. században épült Lánytorony, amely szintén az UNESCO Világörökség része, és ahonnan panorámás kilátás nyílik a városra. A Baku Boulevard egy hosszú sétány a Kaszpi-tenger mentén, amely tökéletes a kényelmes sétákhoz, és parkokkal, kávézókkal és látnivalókkal várja a látogatókat. A Heydar Aliyev Center, a Zaha Hadid által tervezett építészeti remekmű, amely áramló, íves stílusáról ismert, és különböző kiállításoknak ad otthont. A Flame Towers, ikonikus modern felhőkarcolók, amelyek Bakut világítják meg, és a város modernitását és fejlődését szimbolizálják. Az óváros (Icherisheher) Baku történelmi magja, szűk sikátorokkal, ősi mecsetekkel és hagyományos építészettel. Az Azerbajdzsáni Szőnyegmúzeum az azerbajdzsáni szőnyegszövés gazdag hagyományát mutatja be, szőnyegek és szőnyegek széles gyűjteményével. A Szökőkutak tere népszerű gyülekezőhely Baku belvárosában, amely szökőkútjairól, üzleteiről és vibráló hangulatáról ismert.

A város lakossága körülbelül 2 464 000 fő.

 

Terület: 86 600 km² (33 436 négyzetmérföld)

 

Népesség: 10 358 000 (2022-es becslés)

Azerbajdzsán legnagyobb etnikai csoportja az azerbajdzsániak, akik a lakosság többségét teszik ki, és török eredetűek. Az azerbajdzsániakon kívül kisebb népcsoportok, például oroszok, örmények, grúzok, lezginek, talyšok, avarok és mások is élnek az országban. Az örmény lakosság azonban elsősorban a nemzetközileg Azerbajdzsán részeként elismert, de jelenleg örmény etnikumú erők ellenőrzése alatt álló Hegyi-Karabah régióban koncentrálódik.

Az iszlám fontos szerepet játszik Azerbajdzsánban, a lakosság többsége a síita iszlámot vallja. A szunnita muszlimok kisebbségben vannak, így Azerbajdzsán azon kevés országok egyike, ahol a síita muszlimok vannak többségben.

A hivatalos nyelv az azerbajdzsáni, amely a türk nyelvcsaládba tartozik. Az orosz nyelvet még mindig széles körben értik és használják, különösen az üzleti és kormányzati életben, de elterjedtsége csökkent az ország Szovjetuniótól való függetlenné válása óta.

A hegyi-karabahi konfliktus következtében jelentős belső kitelepítésekre került sor. Sokan voltak kénytelenek elhagyni otthonukat és az ország más részein keresni biztonságot, ami a belső menekültek nagyszámú népességéhez vezetett.

Azerbajdzsánban magas az írni-olvasni tudók aránya, és ingyenes alap- és középfokú oktatást biztosít. Több felsőoktatási intézmény is működik, többek között a Bakui Állami Egyetem, az Azerbajdzsáni Állami Olajipari és Ipari Egyetem és az Azerbajdzsáni Orvosi Egyetem.

 

UNESCO világörökségi helyszínek: 5

 

1.Baku fallal körülvett városa a Shirvanshah palotával és a Leánytoronnyal (2000) – Ez a helyszín magában foglalja Baku történelmi fallal körülvett városát, olyan ikonikus épületekkel, mint a Leánytorony és a Shirvanshahok palotája.
2. Gobustan sziklaképzőművészeti kultúrtáj (2007) – Ez a régészeti rezervátum ősi sziklafaragványokat és petroglifákat tartalmaz, amelyek betekintést nyújtanak az őskorba.
3. Sheki történelmi központja a kánok palotájával (2019) – Sheki történelmi központja, amely a kánok palotájáról nevezetes, amely fontos kulturális és építészeti nevezetesség.
4. Hyrkániai erdők (2019, 2023) – Ezek a Lankaran és Astara körzetekben található erdők gazdag biológiai sokféleséggel rendelkeznek, és számos endemikus fajnak adnak otthont.

5.A khinalig nép kultúrtáj és a „Köç Yolu” vándorló vándorló útvonal (2023) – Ez a kultúrtáj magában foglalja Khinalig magashegyi falut és a hagyományos vándorló útvonalat, amelyet az állatállomány szezonális mozgatására használnak.

 

Nemzeti parkok: 10

 

1.Zangezur Nemzeti Park
2. Ag-Gel Nemzeti Park
3. Shirvan Nemzeti Park
4. Hirkan Nemzeti Park
5. Altyaghach Nemzeti Park
6. Absheron Nemzeti Park
7. Shahdag Nemzeti Park
8. Göygöl Nemzeti Park
9. Samur-Yalama Nemzeti Park

10.Gizilaghaj Nemzeti Park