BANGLADESH

Létrehozás időpontja: december 16, 1971

Rövid története:

Őstörténet és ókor: A mai Banglades területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A régészeti bizonyítékok már 20 000 évvel ezelőtt is emberi tartózkodásra utalnak. A történelem során különböző kultúrák és királyságok virágoztak a térségben, köztük a Mauryan (Kr. e. 4-2. század) és a Gupta (Kr. e. 4-6. század) birodalmak.

Középkor: A középkorban Banglades területe különböző hindu és buddhista királyságok része volt, például a Pala Birodalom (i. e. 8-12. század), amely a buddhizmus pártfogásáról volt ismert, és a Sena dinasztia (i. e. 11-12. század), amely a hinduizmust népszerűsítette.

Az iszlám és a mogul uralom: A 13. században a régióban kereskedők és misszionáriusok révén kezdett terjedni az iszlám. A 12. század végére a terület a Delhi Szultanátus része lett, majd a 16. és 17. században a Mogul Birodalom uralma alá került. A mogul uralom alatt a Bengál néven ismert terület fontos gazdasági és kulturális központtá vált, amely virágzó kereskedelméről és gazdag textiliparáról volt ismert.

Brit uralom: Az 1757-es plasseyi csata és az azt követő csaták után Bengál területe, beleértve a mai Bangladesh területét is, a Brit Kelet-indiai Társaság kezébe került. A terület 1858-ban a Brit Raj része lett. Bengál jelentős gazdasági térség és a brit gyarmati közigazgatás központja volt.

Bengál felosztása: 1947-ben, India brit uralomtól való függetlenné válásával Bengál tartományt vallási demográfiai alapon két részre osztották. Nyugat-Bengál India része lett, Kelet-Bengál pedig Kelet-Pakisztán néven Pakisztán része lett. Ez a felosztás jelentős migrációhoz és közösségi erőszakhoz vezetett.

Banglades függetlenségi háborúja: 1971-ben kitört a bangladesi felszabadító háború, amikor Kelet-Pakisztán népe, Mudzsibur Rahman sejk és az Awami Liga vezetésével függetlenséget akartak szerezni a nyugat-pakisztáni székhelyű pakisztáni kormánytól. A háború jelentős emberáldozatokkal járt, és 1971. december 16-án Kelet-Bengál győzelmével és Banglades függetlenségének kikiáltásával ért véget.

Banglades független állam: Banglades 1971. március 26-án kikiáltotta függetlenségét, és független állammá vált, fővárosa Dhaka. Sheikh Mujibur Rahman lett az ország első elnöke, majd miniszterelnöke. Vezetését a háború sújtotta ország újjáépítésére tett erőfeszítések, de politikai kihívások is jellemezték.

Politikai instabilitás: A függetlenség elnyerése után Banglades politikai instabilitással szembesült, beleértve a katonai puccsokat, merényleteket és a politikai csoportok közötti konfliktusokat. Mujibur Rahman sejket 1975-ben meggyilkolták, ami katonai vezetésű kormányok sorozatát eredményezte a polgári kormányzás 1990-es évek eleji visszaállításáig.

21. század: A 21. században Banglades jelentős gazdasági növekedésnek és demokratizálódási erőfeszítéseknek volt tanúja. Az ország előrelépéseket tett a szegénység csökkentése, valamint az egészségügy és az oktatás javítása terén. Ugyanakkor továbbra is olyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint a politikai instabilitás, a környezeti problémák és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása a növekvő lakosság számára. Banglades továbbra is a világ egyik legsűrűbben lakott országa, és érzékeny az olyan természeti katasztrófákra, mint az árvizek és a ciklonok.

 

Nemzetközi rövidítés: BD

 

Pénznem: Bangladesi taka (BDT)

Banglades pénzneme a bangladesi taka, amely kisebb egységekre, úgynevezett poishákra van osztva. A taka szimbóluma a ৳.

A valuta érméket és bankjegyeket egyaránt tartalmaz különböző címletekben. Érmék 1, 2 és 5 taka, valamint kisebb címletű poisha címletekben kaphatók, bár a poisha érmék használata egyre ritkább. Bankjegyeket 2, 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500 és 1000 taka címletekben bocsátanak ki. Minden bankjegy különböző színű és mintájú, gyakran Banglades történelmi személyiségeit, nevezetességeit és kulturális szimbólumait ábrázoló bankjegyeket tartalmaz.

 

Internetes domain: .bd

 

Tárcsázási kód: +880

 

Időzóna: GMT +6

 

Földrajz:

Banglades a Gangesz, a Brahmaputra (Bangladesben Jamuna néven ismert) és a Meghna folyók deltájában fekszik, amelyek az ország nagy részét alkotják. Ez a delta a világ egyik legnagyobb deltája, amely réteges alluviális talajokban gazdag, és termékeny alapot biztosít a régió mezőgazdaságának. A kiterjedt folyóhálózat és a szezonális áradások hozzájárulnak a föld termékenységéhez, így ideális a rizs és más növények termesztéséhez.

A Gangesz, a Brahmaputra és a Meghna mellett Banglades további jelentős folyói a Padma, a Surma és a Kushiyara. Ezek a folyók létfontosságúak a közlekedés, az öntözés és a halászat szempontjából.

Banglades hosszú partvonallal rendelkezik a Bengáli-öböl mentén. A part menti területek létfontosságúak a halászat, az akvakultúra és a turizmus szempontjából. A Cox’s Bazar strand, amely a világ egyik leghosszabb természetes tengeri strandjaként ismert, népszerű turisztikai célpont.

Keleten található a Chittagong Hill Tracts, amely hegyeket és hegyvidéki területeket foglal magában. Ezt a régiót változatos etnikai közösségek, egyedülálló kultúra és festői tájak jellemzik. Banglades legmagasabb csúcsa, a Saka Haphong ebben a régióban található.

Banglades számos természetvédelmi területnek és nemzeti parknak ad otthont, melyek közül a Sundarbans a legjelentősebb. A Sundarbans a világ legnagyobb mangroveerdeje, amelyet az UNESCO a világörökség részeként ismer el. Egyedülálló ökoszisztémáiról, gazdag biológiai sokféleségéről ismert, és otthont ad a veszélyeztetett bengáli tigrisnek, valamint más vadon élő állatoknak, például sósvízi krokodiloknak, foltos szarvasoknak és különböző madárfajoknak.

 

Legmagasabb csúcs: Mowdok Mual 1 052 méter (3 451 láb a tengerszint felett)

Az ország keleti részén, a Chittagong Hill Tracts régióban található, és Saka Haphong néven is ismert.

Ez a régió gyönyörű hegyvidéki tájáról és természeti látványosságairól ismert.

 

Éghajlat:

Bangladesben trópusi monszun éghajlat uralkodik, amelyet magas hőmérséklet, magas páratartalom és heves szezonális esőzések jellemeznek. Az éghajlat három fő évszakra osztható: nyár (monszun előtti időszak), monszun és tél (száraz évszak). Nyáron, márciustól májusig a hőmérséklet 25°C és 35°C között mozog, a legmagasabb hőmérséklet gyakran áprilisban van, és néha meghaladja a 40°C-ot. Ezt az évszakot a magas páratartalom és az időnkénti zivatarok is jellemzik. A júniustól októberig tartó monszunidőszakban a hőmérséklet 24°C és 31°C között mozog, és a heves esőzések és a magas páratartalom jellemzi. A monszun esőzések létfontosságúak a mezőgazdaság számára, de az ország különböző részein áradásokhoz is vezethetnek. Banglades éves csapadékmennyiségének mintegy 80%-a ebben az időszakban esik. Télen, novembertől februárig a hőmérséklet 10°C és 25°C között mozog, a leghidegebb hónap január. A téli hőmérséklet jellemzően 12°C és 20°C között mozog, és ebben az évszakban alacsonyabb a páratartalom és kevés a csapadék, így ez az év legkényelmesebb időszaka.

Bangladesben az éves átlagos csapadékmennyiség körülbelül 2300 mm (91 hüvelyk), de ez a különböző régiókban jelentősen változhat, az északkeleti és délkeleti részeken esik a legtöbb csapadék, gyakran meghaladja az évi 4000 mm-t (157 hüvelyk). Banglades földrajzi elhelyezkedése és sík domborzata miatt különösen érzékeny az éghajlatváltozás hatásaira, beleértve a tengerszint emelkedését, a ciklonok gyakoribbá válását, valamint a monszun mintázatának változékonyságát, ami jelentős kihívást jelent a mezőgazdaság, a vízkészletek és az általános megélhetés szempontjából.

 

Állat – és növényvilág:

Banglades sokféle állat- és növényvilágnak ad otthont. A veszélyeztetett fajnak számító bengáli tigris elsősorban a Sundarbans mangroveerdőben található, amely a világ egyik legnagyobb tigrisrezervátuma. Az ázsiai elefánt, egy másik fontos emlős, az ország egyes részein, különösen a Chittagong Hill Tracts és Cox’s Bazar erdeiben található.

A Sundarbans mangroveerdői különböző krokodilfajoknak adnak otthont, köztük a sósvízi krokodilnak és a mugger-krokodilnak. Ezek az erdők számos más faj, például a pettyes szarvas, a rhesus makákó és az indiai piton számára is létfontosságú élőhelyet jelentenek.

Banglades az ornitológusok paradicsoma: több mint 700 madárfajt jegyeztek fel az országban. Ezek között olyan élénk színű madarak vannak, mint a jégmadarak, papagájok, galambok és kócsagok. A vizes élőhelyek és erdők számos vándorló és állandó madárfajnak nyújtanak élőhelyet.

A bangladesi vízi ökoszisztémák gazdagok különböző halfajokban, mind édesvízi, mind tengeri halakban. A Hilsa, a nemzeti hal, kulturális és gazdasági értéke miatt különösen jelentős. A halászat sok lakos számára létfontosságú élelmiszer- és megélhetési forrás, az ország a világ egyik legnagyobb haltermelője.

A Szundarbánok hatalmas mangroveerdőiről ismertek, amelyek egyedülálló ökoszisztémáknak adnak otthont, amelyekben sokféle növény- és állatfaj él. Ezek az erdők létfontosságúak a part menti területek erózióval és viharhullámokkal szembeni védelmében.

A mangroveerdőkön kívül a Chittagong Hill Tracts és más dombos területek trópusi és szubtrópusi örökzöld és félörökzöld erdőkkel borítottak, amelyek gazdag biológiai sokféleségnek adnak otthont. Ezek közé az erdők közé tartoznak a gazdag növényzetű őserdők, mint például a Lawachara Nemzeti Park.

Bangladesben a rizs az egyik legfontosabb alapnövény, ezért a rizsföldek a kultúrtáj széles körben elterjedt jellemzői. Az ország különböző virágos növényekben és fákban is gazdag, többek között orchideákban, lótuszokban, mangófákban, jackfruitfákban (a nemzeti gyümölcs) és bambuszban.

Összességében Banglades változatos ökoszisztémái – a mangroveerdőtől és a vizes élőhelyektől kezdve a dombvidéki erdőkön át a mezőgazdasági tájakig – sokféle növény- és állatfajnak adnak otthont, hozzájárulva az ország gazdag biológiai sokféleségéhez.

 

Mezőgazdaság:

Bangladesben a rizs a fő termény és az alapvető élelmiszer, amely az ország mezőgazdasági területének közel háromnegyedét teszi ki. A gazdák különböző fajtákat termesztenek, köztük a közönséges fehér rizst és olyan aromás fajtákat, mint a BRRI dhan-34 és a Kataribhog. A rizst kiterjedt földeken termesztik, és az országban szinte minden étkezés részét képezi.

A juta fontos árucikk Banglades számára, amely a világ egyik vezető termelője és exportőre. A jutát olyan termékek előállítására használják, mint a zsákok, szőnyegek, textíliák és különböző ipari termékek. A jutaipar jelentős szerepet játszik a gazdaságban, foglalkoztatást biztosít és hozzájárul az exportbevételekhez.

A rizs és a juta mellett a Bangladesben termesztett egyéb jelentős növények közé tartozik a búza, a tea, a cukornád, a dohány, a gyapot, a hüvelyesek (például lencse, csicseriborsó és mungóbab), valamint különböző gyümölcsök (többek között banán, mangó, jackfruit és citrusfélék). A teát elsősorban az északkeleti Sylhet régióban termesztik, amely a teakertjeiről ismert.

A halászat szintén fontos szerepet játszik Banglades mezőgazdaságában és élelmiszeriparában. Az ország bőséges vízkészletekkel rendelkezik, beleértve a folyókat, tavakat, tavakat és tengerparti területeket, amelyek támogatják az édesvízi és tengeri halászatot. A hal a bangladesi étrend alapvető részét képezi, és az ország a világ egyik vezető belföldi haltermelője.

Banglades állattenyésztéssel is foglalkozik, amely szarvasmarhákat, kecskéket és baromfit is magában foglal. Az állattenyésztés elengedhetetlen a lakosság hús-, tej- és egyéb állati termékekkel való ellátásához.

 

Természeti erőforrások kitermelése:

Banglades jelentős földgázkészletekkel rendelkezik, amelyek az ország energiaágazatának és gazdaságának kulcsfontosságú részévé váltak. A fő földgázlelőhelyek az ország keleti részén találhatók, többek között Chattogram (Chittagong) térségében, Sylhetben és a Bengáli-öböl tengeri területein. A földgázipar támogatja a hazai energiaszükségleteket, és villamosenergia-termelésre, ipari energiára, valamint műtrágyák és más vegyi anyagok alapanyagaként használják.

Az ország rendelkezik némi szénkészlettel is, amely elsősorban a Dinajpur körzet Barapukuria területén található. A Barapukuria szénbánya az egyetlen aktív szénbánya Bangladesben, és elsősorban egy közeli erőmű számára szolgáltat szenet, hozzájárulva az ország energiaellátásához.

Banglades jelentős mészkőkészlettel rendelkezik, amelyet bányásznak és a cementiparban használnak fel. Emellett fehér agyagkészletek is vannak, amelyet a kerámia- és papírgyártásban használnak fel.

A homok- és kavicsbányászat létfontosságú az építési és infrastrukturális projektekhez Bangladesben. Ezeket az anyagokat a folyómedrekből és árterekből nyerik ki, különösen az olyan nagy folyókból, mint a Jamuna, a Padma és a Meghna. Ez a kitermelés támogatja az utak, hidak és egyéb infrastruktúrák építését.

A sótermelés egy másik fontos iparág Bangladesben, különösen Cox’s Bazar és Chattogram tengerparti területein. A sót elsősorban tengervíz elpárologtatásával állítják elő, és a hazai kereslet nagy részét kielégíti.

Bár az ország rendelkezik kisebb ásványkincs-tartalékokkal, mint például vasérc, mangán és króm, ezek jelenleg nem járulnak hozzá jelentősen a gazdasághoz, mivel korlátozott mennyiségben vannak jelen, és nincsenek kiterjedt bányászati tevékenységek.

 

Ipar:

A textil- és ruházati ipar Banglades egyik fő ágazata, amelynek köszönhetően az ország a világ egyik legnagyobb ruházati és textiltermék-gyártója és -exportőre. A főváros, Dhaka ennek az iparágnak a központja, számos gyár és ipari park található az ország egész területén. Banglades különösen ismert versenyképes munkaerőköltségeiről és gyors gyártási képességeiről, amelyek vonzzák a globális márkákat és kiskereskedőket. Csak a készruhaipar (RMG) ágazat az ország exportbevételeinek jelentős részét teszi ki.

Az élelmiszer- és italipar egy másik létfontosságú ágazat Bangladesben, amely különböző élelmiszeripari termékeket állít elő mind a belföldi fogyasztásra, mind az exportra. Ezek közé a termékek közé tartozik a rizs, a tea, a cukor, az étolajok és a feldolgozott élelmiszerek. Az ország a világ egyik vezető teatermelője, jelentős teakertek találhatók a Sylhet régióban. Emellett Banglades mezőgazdasági termékek széles skáláját termeli, beleértve a gyümölcsöket és zöldségeket, amelyeket feldolgoznak és csomagolnak a helyi és nemzetközi piacokra.

Az építőipari és infrastrukturális ágazat az elmúlt években jelentős növekedésnek indult. A gyors urbanizáció a városok terjeszkedését ösztönzi, és számos infrastrukturális projekt, például autópályák, hidak és ipari övezetek építése van folyamatban. Ezek a projektek kulcsfontosságúak a gazdasági növekedés támogatása és az országon belüli összeköttetések javítása szempontjából.

A mezőgazdasági feldolgozóipar alapvető szerepet játszik Banglades gazdaságában. Ez magában foglalja az olyan alapvető élelmiszerek, mint a rizs, valamint a tejtermékek, a hús és más mezőgazdasági termékek feldolgozását. Az iparág hozzáadott értéket ad a nyers mezőgazdasági termékeknek, és több millió gazdálkodó és munkavállaló megélhetését támogatja.

A bangladesi vegyipar különböző vegyi anyagok, műtrágyák és gyógyszerek gyártását foglalja magában. Különösen a gyógyszeripar növekedett gyorsan, és ma már jelentős exportőr, amely számos országba szállít megfizethető generikus gyógyszereket.

A Bengáli-öbölben való stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően Banglades fejlett hajózási és hajóépítő iparral rendelkezik. Az ország híres a hajók építéséről és exportjáról, amelyek fontos bevételi forrást jelentenek. A chittagongi és monglai kikötők a tengeri kereskedelem kulcsfontosságú csomópontjai, megkönnyítve az áruk behozatalát és kivitelét.

 

Szolgáltatások és egyéb gazdaság ágazatai: fejletlenek

 

Természeti és történelmi látnivalók: Bagerhat, Lalbagh erőd és Sonargaon város

A Sundarbans a világ legnagyobb mangroveerdőjének és a veszélyeztetett bengáli tigrisnek ad otthont. Ez a terület az egyik fő turisztikai látványosság, és lehetőséget nyújt a vadon élő állatok, köztük tigrisek, torkolati krokodilok, foltos szarvasok és számos madárfaj megfigyelésére. A Sundarbans az UNESCO Világörökség része, és a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából létfontosságú terület.

Banglades gazdag történelemmel és számos történelmi emlékkel, például mecsetekkel, palotákkal és ősi városokkal rendelkezik. A híres műemlékek közé tartozik a dhakai Lalbagh erőd, egy 17. századi mogul erőd; a hatvan kupolás mecset Bagerhatban, egy lenyűgöző 15. századi mecset, amely az UNESCO Világörökség része; és a bogurai Mahasthangarh, amely az ország egyik legrégebbi régészeti lelőhelye, amely legalább az i. e. 3. századból származik.

Az év során számos kulturális fesztivált ünnepelnek, mint például a Durga Puja, az Eid al-Fitr és a Pohela Boishakh (bengáli újév). Ezek a fesztiválok tükrözik az ország sokszínű kulturális örökségét, és vonzzák a helyi és nemzetközi látogatókat egyaránt.

Banglades kiterjedt tengerparttal büszkélkedhet a Bengáli-öböl mentén, gyönyörű strandokkal. Cox’s Bazar, amely a világ leghosszabb természetes tengerpartjáról ismert, és Kuakata Beach, amely a tengerre nyíló panorámás kilátásáról híres, ahol a napfelkeltét és a naplementét is meg lehet figyelni, a nap és a tenger szerelmeseinek kedvelt úti céljai.

Az ország természetes tavakban és vízesésekben is gazdag, amelyek ideálisak a túrázáshoz és a természetben való pihenéshez. A nevezetes természeti látnivalók közé tartozik a Nafa-khum vízesés, Banglades egyik legnagyobb vízesése; a Kaptai-tó, az ország legnagyobb mesterséges tava; valamint a Sangu folyó, amely festői szépségéről és a rafting népszerű helyszínéről ismert.

A Chittagong Hill Tracts egy hegyvidéki régió délkeleten, amely túraútvonalakat kínál, és lehetőséget nyújt különböző etnikai kisebbségi csoportok, például a chakma, a marma és a tripuri kultúrájának megismerésére. A régió buja zöld dombjairól, törzsi falvairól és egyedülálló kulturális élményeiről ismert.

 

 

Államforma: parlamentáris köztársaság

Banglades elnöke az államfő, de szerepe nagyrészt ceremoniális. A tényleges végrehajtó hatalom a miniszterelnök kezében van, aki a kormányfő. A miniszterelnököt az elnök nevezi ki, de a Jatiya Sangsad (Nemzeti Parlament) többségének bizalmát kell élveznie. A miniszterelnök vezeti a kormányt, és jelentős befolyással rendelkezik a kormányzati politikára és döntéshozatalra.

Bangladesben egykamarás törvényhozás működik, amely a Jatiya Sangsad (Nemzeti Parlament) néven ismert, és egyetlen házból áll. A parlament 300 képviselőből áll, akiket általános választójog alapján, egyéni választókerületekben választanak, és további 50 helyet tartanak fenn a nők számára, akiket a közvetlenül választott képviselők választanak.

A bangladesi igazságszolgáltatási rendszer független. A legfelsőbb bíróság a Legfelsőbb Bíróság, amely két részlegre oszlik: a fellebbviteli részlegre és a legfelsőbb bírósági részlegre. A Legfelsőbb Bíróság hatáskörrel rendelkezik minden jogi kérdésben, beleértve az alapvető emberi jogok védelmét, az alkotmány értelmezését és más jelentős jogi kérdéseket. Az igazságszolgáltatás döntő szerepet játszik a jogállamiság biztosításában és az állampolgárok jogainak védelmében.

 

Főváros: Dhaka

Dhaka, Banglades fővárosa az ország középső részén, a Buriganga folyó keleti partján fekszik, ami stratégiai elhelyezkedést és történelmi jelentőséget biztosít számára. Dhaka gazdag történelemmel rendelkezik, amely az i. sz. 7. századig nyúlik vissza, bár a 17. században, a Mogul Birodalom idején jelentős jelentőségre tett szert, amikor Bengália fővárosa lett. A város fontos kereskedelmi központ volt, amelyre különböző birodalmak és dinasztiák voltak hatással, köztük a Maurják, Gupták, Pálák és Szenák. A mogulok idején azonban Dhaka gazdasági és kulturális központként virágzott fel, amely finom muszlintextíliáiról és jólétéről volt ismert. Később, a 18. században brit gyarmati uralom alá került, és tovább fejlődött, mint közigazgatási és kereskedelmi központ.

Ma Dhaka nyüzsgő metropolisz, Banglades politikai, gazdasági és kulturális központja. Lendületes utcai életéről, nyüzsgő piacairól és történelmi nevezetességeiről ismert. Főbb látnivalói közé tartozik a Lalbagh erőd, egy 17. századi mogul erőd, amely mecsetet, Pari Bibi sírját és egy múzeumot foglal magában; az Ahsan Manzil, más néven a Rózsaszín palota, amely a dhakai nawab hivatalos lakópalotája és székhelye volt, és ma egy múzeumnak ad otthont; Dhakeshwari templom, egy fontos hindu templom, amelyről úgy vélik, hogy a 12. században épült; és Baitul Mukarram, Banglades nemzeti mecsete, amely modern építészeti stílusáról és több mint 30 000 hívő befogadására alkalmas kapacitásáról nevezetes.

A kék csillagok motívumaival díszített Csillagmecset egyedi építészeti kialakításáról ismert, míg a Jatiyo Sangsad Bhaban (Nemzeti Parlamenti Ház), amelyet a neves építész, Louis Kahn tervezett, a világ egyik legnagyobb törvényhozási komplexuma. A Bangladesi Nemzeti Múzeum az ország történelmével, kultúrájával és örökségével kapcsolatos műtárgyak hatalmas gyűjteményének ad otthont. A Suhrawardy Udyan nemzeti emlékhely, ahol Mudzsibur Rahman sejk 1971. március 7-én elmondta történelmi beszédét, amelyben Banglades függetlenségét követelte.

A város lakossága körülbelül 10 200 000 fő.

 

Terület: 148 460 km² (57 320 négyzetmérföld)

 

Népesség: 169 829 000 (2022-es népszámlálás)

Banglades lakosságának többsége bengáli, a lakosság mintegy 98%-át teszik ki. Az ország számos etnikai kisebbségnek is otthont ad, köztük a chakma, a marma és más őslakos népeknek, akiket együttesen dzsumma néven ismernek, és akik elsősorban a Chittagong Hill Tracts területén élnek. Emellett jelentős számú rohingja menekült keresett menedéket Bangladesben, különösen Cox’s Bazar körzetben.

Bangladesben az iszlám az uralkodó vallás, amelyet a lakosság mintegy 90%-a gyakorol. Az iszlám mellett hindu, buddhista és keresztény kisebbségek is élnek, a hinduk alkotják a legnagyobb vallási kisebbséget, a lakosság mintegy 8-10%-át. Vannak még kisebb buddhista közösségek, különösen a chakma és más őslakos csoportok körében, valamint keresztények.

A bengáli (bangla) a hivatalos nyelv és a fő kommunikációs eszköz az egész országban. Az angol nyelvet is széles körben használják, különösen az üzleti életben, az oktatásban és a kormányzati intézményekben, megkönnyítve a nemzetközi kommunikációt és kereskedelmet.

Banglades jelentős beruházásokat eszközölt az oktatásba, és számos egyetemmel, főiskolával és iskolával rendelkezik. Az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása és az írni-olvasni tudás arányának javítása azonban továbbra is kihívást jelent, különösen a vidéki és hátrányos helyzetű területeken.

 

UNESCO világörökségi helyszínek: 3

 

1.Bagerhat (1985) – Az iszlám kultúra emlékei, nagyszámú mecsettel.
2. Sómapura Mahávihára (1985) – Bengál vallási és szellemi központja a 7-17. században.

3.Sundarbans (1997) – A Sundarbans esőerdő a Gangesz, a Brahmaputra és a Meghna folyók deltáját öleli át a Bengáli-öbölben.

 

Nemzeti parkok: 15

 

1.Alatuli Nemzeti Park (Altadighi Nemzeti Park néven is ismert)
2. Baraiyadhala Nemzeti Park
3. Bhawal Nemzeti Park
4. Himchari Nemzeti Park
5. Kadigarh Nemzeti Park
6. Kaptai Nemzeti Park
7. Khadim Nagar Nemzeti Park
8. Kuakata Nemzeti Park
9. Lawachara Nemzeti Park
10. Medhakachhapia Nemzeti Park
11. Madhupur Nemzeti Park
12. Nijhum Dwip Nemzeti Park
13. Ramsagar Nemzeti Park
14. Satchari Nemzeti Park

15.Sheikh Jamal Inani Nemzeti Park