IRAQ

Létrehozás időpontja: október 3, 1932

Rövid története:

Század: Az Oszmán Birodalom átvette az irányítást a mai Irak területe felett. A régió közel négy évszázadon át oszmán uralom alatt maradt, különböző mértékű autonómiával és helyi kormányzással.

A 20. század eleje: Az első világháború alatt a brit erők megszállták Irakot, legyőzve az Oszmán Birodalmat. A háború után Irak 1920-ban a Népszövetség mandátumaként brit igazgatás alá került.

1932: Irak hivatalosan is függetlenné vált a brit mandátumtól, és I. Faisal király alatt szuverén királyságként ismerték el.

1958: Az iraki forradalom megdöntötte a monarchiát és köztársaságot hozott létre. Abdul Karim Qasim tábornok vezette azt a puccsot, amely II. Faisal király kivégzését és a haszemiita monarchia megszűnését eredményezte.

1968: A Ba’athista Párt Ahmed Hassan al-Bakr, majd később Szaddám Huszein vezetésével átvette a hatalmat Irakban. Ez az időszak jelentős politikai és társadalmi változásokat hozott, és végül Szaddám Huszein vált uralkodóvá.

1980-1988: Az Irak által kezdeményezett iráni-iraki háború nyolc évig tartott, és jelentős áldozatokat és gazdasági károkat okozott. A háború patthelyzetben végződött, jelentős területi változások nélkül.

1990-1991: Irak 1990 augusztusában lerohanta Kuvaitot, ami az első Öbölháborúhoz vezetett. Az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció 1991 elején megindította a Sivatagi Vihar hadműveletet, amely felszabadította Kuvaitot és legyőzte az iraki erőket.

2003: A második Öbölháború, más néven iraki háború, az Egyesült Államok vezette invázióval kezdődött, amely megdöntötte Szaddám Huszein hatalmát. Ez a politikai instabilitás, a felkelés és az erőszak elhúzódó időszakának kezdetét jelentette.

2011: Az amerikai csapatok kivonultak Irakból, hivatalosan is véget vetve a 2003-ban kezdődött katonai jelenlétnek. Az ország azonban továbbra is jelentős belső kihívásokkal nézett szembe.

2014: Az Iszlám Állam (ISIS) elfoglalta Irak északi és nyugati részének nagy részét, és olyan nagyvárosokat foglalt el, mint Moszul. Ez a konfliktus új szakaszát indította el, mivel az iraki erők egy nemzetközi koalíció támogatásával harcoltak a terület visszaszerzéséért. 2017-re az ISIS-t nagyrészt legyőzték Irakban, bár a maradványok és a felkelők tevékenysége továbbra is fennmaradt.

 

Nemzetközi rövidítés: IRQ

 

Pénznem: Iraki dinár (IQD)

Irak hivatalos pénzneme az iraki dínár (IQD). Történelmileg a dínárt 1000 kisebb egységre, úgynevezett filsre osztották, de az infláció miatt a fils már nincs használatban, és a jelenleg forgalomban lévő legkisebb címlet a 250 dináros bankjegy.

A jelenleg használatban lévő iraki dínárbankjegyek címletei a következők: 250, 500, 1 000, 5 000, 10 000, 25 000 és 50 000 dínár. Érméket ritkán használnak, de vannak 25, 50 és 100 dináros címletűek is. Ezek az érmék azonban nem kerülnek széles körben forgalomba.

2003 és 2021 között az iraki dínár több felértékelődésen és leértékelésen ment keresztül. Szaddám Huszein 2003-as bukása után bevezették az új iraki dinárt, amely felváltotta a régi valutát, és bizonyos mértékig stabilizálta a gazdaságot. Ezen erőfeszítések ellenére a dinár értéke jelentősen ingadozott a folyamatos politikai instabilitás, a gazdasági kihívások és az iraki gazdaságot befolyásoló külső tényezők miatt.

 

Internetes domain: .iq

 

Tárcsázási kód: +964

 

Időzóna: GMT +3

 

Földrajz:

Irak Ázsia nyugati részén található, gyakran Közel-Keletnek is nevezik. Északon Törökországgal, keleten Iránnal, délkeleten Kuvaittal, délen Szaúd-Arábiával, délnyugaton Jordániával, nyugaton pedig Szíriával határos.

Az Eufrátesz és a Tigris folyók az Irakon átfolyó két fő folyó, amelyek a törökországi hegyekben erednek, és a Shatt al-Arab víziútban futnak össze, mielőtt a Perzsa-öbölbe ömlenének. Ezek a folyók létfontosságúak az ország mezőgazdasága, vízellátása szempontjából, és történelmileg támogatták az ősi mezopotámiai civilizációk fejlődését.

Irak nyugati részén található a Szíriai-sivatag, amely az al-Dzsazíra régióba nyúlik. Ezt a területet száraz és félszáraz körülmények jellemzik, és a Közel-Kelet nagyobb sivatagi tájának részét képezi.

Irak északi részén hegyvidéki régiók találhatók, beleértve a Zagrosz-hegységet, amely Iránba és a kurdisztáni régióba nyúlik. Ezek a területek zord terepviszonyairól ismertek, és a kurd lakosságnak adnak otthont.

Iraknak viszonylag rövid, mintegy 58 kilométeres (36 mérföld) partvonala van a Perzsa-öbölben. A délkeleten fekvő Bászra kikötőváros az iraki kereskedelmi tevékenységek és a kereskedelem kulcsfontosságú csomópontja, amely hozzáférést biztosít a tengeri útvonalakhoz.

Az ország déli részén jelentős vizes élőhelyek és mocsarak találhatók, különösen a mezopotámiai mocsarak, amelyek számos madárfajnak és vadon élő állatnak adnak otthont. Ezek a vizes élőhelyek történelmileg jelentősek biológiai sokféleségük és kulturális örökségük miatt.

Irak legnagyobb tava a Tharthar-tó, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között található. Az iraki-iráni határ közelében fekvő Hammar-mocsarak azonban a legkiterjedtebb vizes élőhelyek közé tartoznak, és létfontosságú szerepet játszanak a régió ökológiájában.

 

Legmagasabb csúcs: Cheekha Dar 3 611 m (11 847 láb a tengerszint felett)

Az ország északi részén, a Zagrosz-hegységben található, az Irak és Irán közötti természetes határt képező hegyvidéki régió része.

 

Éghajlat:

Irakban általában száraz, csapadékszegény éghajlat uralkodik, amelyet hosszú, forró nyarak és enyhe vagy hűvös telek jellemeznek.

Irak déli részein a nyári hőmérséklet gyakran meghaladja a 40 Celsius-fokot (104 Fahrenheit-fok), és az olyan városokban, mint Bagdad, rendkívül forró a hőmérséklet. A nyár csúcspontján, jellemzően júniustól augusztusig, a hőmérséklet gyakran 50 Celsius-fok (122 Fahrenheit-fok) körülire emelkedik.

A telek általában enyheek az egész országban, de a hőmérséklet tartományonként jelentősen változhat. A déli és középső régiókban a téli hőmérséklet jellemzően 5 és 15 Celsius-fok (41 és 59 Fahrenheit-fok) között mozog, míg az északi régiókban, különösen a hegyvidéki területeken hűvösebb körülmények uralkodhatnak, és a hőmérséklet időnként fagypont alá süllyedhet.

Irak északi részén, különösen a Zagrosz-hegység hegyvidéki területein enyhébb és csapadékosabb éghajlat uralkodik, ahol az ország többi részéhez képest több a csapadék. Ezek a területek több csapadékot kapnak, különösen a téli és tavaszi hónapokban.

A déli részen a hatalmas sivatagok, mint például a Szíriai-sivatag és az Arab-sivatag, rendkívül száraz és forró éghajlatot mutatnak. A csapadékmennyiség minimális, gyakran kevesebb mint 100 milliméter (4 hüvelyk) évente, ami hozzájárul a száraz körülményekhez.

Irak nagymértékben függ az Eufrátesztől és a Tigris folyótól, amelyek létfontosságúak az öntözés és a mezőgazdaság szempontjából. Ezek a folyók alapvető vízforrásokat biztosítanak az ország mezőgazdasági területei számára, és létfontosságúak a vidéki és városi lakosság eltartásához.

 

Állat – és növényvilág:

Dél-Irak sivatagos területein, például a Szíriai-sivatagban és az Arab-sivatagban a száraz körülményekhez jól alkalmazkodott állatok találhatók. Ezek közé tartoznak az arab tevék (dromedárok), homoki gazellák, homoki viperák és különböző gyíkfajok. A zord sivatagi környezet a vadon élő állatok korlátozott, de specializált csoportját támogatja, amelyek elviselik a magas hőmérsékletet és a szűkös vízforrásokat.

Az ország számos madárfajnak ad otthont, beleértve a télre érkező vándormadarakat is. Ezek közé tartoznak a sasok, sólymok, ibiszek és kormoránok. A dél-iraki mezopotámiai mocsarak különösen jelentősek a madárvilág szempontjából, mivel létfontosságú élőhelyet biztosítanak olyan fajok számára, mint a márványos rétihéja és a baszrai nádirigó.

Az Eufrátesz és a Tigris folyóknak köszönhetően Irak gazdag édesvízi halfajokban, köztük pontyban, harcsában és sügérben. Ezek a folyók létfontosságúak az ország biológiai sokfélesége szempontjából, és számos vízi fajnak adnak otthont.

A sivatagos területeken elsősorban szárazságtűrő növények, például akácok, datolyapálmák és különféle cserjék nőnek. Ezek a növények alkalmazkodtak a minimális csapadék és a magas hőmérséklet túléléséhez, gyakran mély gyökérzettel és csökkentett levélfelülettel rendelkeznek a vízveszteség minimalizálása érdekében.

Dél-Irak vizes élőhelyei és mocsarai, különösen a mezopotámiai mocsarak, különböző vízi növény- és madárfajoknak adnak otthont. A mocsarak élőhelyet biztosítanak az olyan vízi növényeknek, mint a nádasok és a tavirózsák, amelyek sokféle vadon élő állatot tartanak fenn.

Az északi hegyvidéki régiókban, például a Zagrosz-hegységben különböző fa- és cserjefajok találhatók, köztük tölgyek, ciprusok és borókák. Ezekben a régiókban mérsékeltebb az éghajlat, ami nagyobb biológiai sokféleséget, valamint erdők és erdős területek jelenlétét teszi lehetővé.

 

Mezőgazdaság:

Irak gazdag mezőgazdasági múlttal rendelkezik, és számos növényt termeszt, többek között búzát, árpát, rizst, gyapotot, cukornádat, olajbogyót és datolyát. Különösen a datolya az ország egyik ikonikus terménye, amely kiváló minőségéről híres. Irak a világ egyik legnagyobb datolyatermelője, különösen a Bászra körüli déli régiókban.

Irak déli részein, ahol az éghajlat nagyon száraz, a sivatagi mezőgazdaságot az öntözésre összpontosítva folytatják. A datolyapálma ezeken a területeken kulcsfontosságú növény, nemcsak a gyümölcs, hanem a pálmatermékek előállítása miatt is.

Az ország más gyümölcsöket és zöldségeket is termeszt, többek között paradicsomot, uborkát, dinnyét és citrusféléket, főként a Tigris és az Eufrátesz folyók mentén fekvő termékenyebb régiókban.

Irak élelmiszereinek jelentős részét importálja, különösen gabonaféléket, hogy a lakosság élelmezésbiztonságát biztosítsa. Az ország búzát és rizst importál a hazai fogyasztási igények kielégítésére. Ugyanakkor Irak exportál bizonyos növényeket, különösen a datolyát, amely jelentős exporttermék. Létezik olajbogyótermelés, de a datolyához képest nem számít jelentős exportnövénynek.

 

Természeti erőforrások kitermelése:

Irak a világ egyik legnagyobb olajtermelője, az olajexport létfontosságú az ország gazdasága számára. Ez az export teszi ki Irak exportbevételeinek és kormányzati bevételeinek többségét. A fő olajmezők a Rumaila, Nyugat-Kurna és Zubair, amelyek az ország déli részén, a Perzsa-öböl közelében találhatók. Ezek a mezők a világ legnagyobbjai közé tartoznak, és kulcsfontosságúak Irak olajtermelési képességei szempontjából.

A kőolaj mellett Irak bőséges földgáztartalékokkal is rendelkezik. A földgáz kitermelése és feldolgozása fontos ágazatok, amelyek támogatják az ország energiaszükségletét, és exportlehetőséget biztosítanak. A földgáz-infrastruktúra és az exportlétesítmények fejlesztése azonban még folyamatban van, és ezen a területen jelentős növekedési potenciál van.

Irak különböző ásványi anyagokat, például ként, foszfátokat, mészkövet és sót is bányászik. Ezeket a nyersanyagokat különböző iparágakban használják fel, beleértve a vegyszereket és műtrágyákat, amelyek nélkülözhetetlenek a mezőgazdaság és más ipari folyamatok számára.

Bár Irak rendelkezik bizonyos nemesfémkészletekkel, köztük arannyal, ezen erőforrások kitermelése és bányászata nem olyan fejlett vagy jelentős, mint az olaj- és gázágazat. A hangsúly továbbra is nagyrészt a szénhidrogéneken van, mivel ezek jelentős mértékben hozzájárulnak a nemzetgazdasághoz.

 

Ipar:

Irak ipari szektorát nagymértékben uralja az olajfinomító ipar, amely az ország egyik fő iparága. Irak számos finomítóval rendelkezik, amelyek a kiterjedt olajmezőiről származó nyersolajat dolgozzák fel. A legfontosabb finomítók közé tartoznak a bajdzsi, bászrai és daurai finomítók, amelyek jelentősen hozzájárulnak az ország olajtermékeinek, például a benzin, a dízel és a kerozin előállításához.

Az iraki vegyipar olyan gyárakat foglal magában, amelyek különféle vegyi termékeket, többek között műtrágyákat, gyógyszereket és műanyagokat állítanak elő. Ez az ágazat fejlődési és diverzifikációs potenciált rejt magában, különösen a létesítmények korszerűsítését és a termelési kapacitások bővítését célzó beruházások révén.

Az élelmiszer- és italgyártás az iraki gazdaság másik fontos ágazata. Ide tartozik az élelmiszer-feldolgozás, az italgyártás, a sütőipari termékek és más kapcsolódó iparágak. Az ágazat támogatja a helyi mezőgazdaságot és alapvető árukat biztosít a lakosság számára.

Az iraki textilipar ruházatot, textiltermékeket és szöveteket gyárt. Bár az iparágnak az olcsóbb importból eredő versennyel kell szembenéznie, számos textilgyár továbbra is működik. Az ágazat újjáélesztésére és bővítésére irányuló erőfeszítések segíthetnek csökkenteni az importtól való függőséget és támogathatják a helyi foglalkoztatást.

Az építőipar kritikus ágazat Irakban, különösen az infrastruktúra újjáépítésének összefüggésében a konfliktus évei után. Az olyan építőanyagok, mint a tégla, a cement és a fémek gyártása létfontosságú az ágazat számára, hozzájárulva az újjáépítési és fejlesztési erőfeszítésekhez az egész országban.

Bár a fafeldolgozó ipar nem annyira fejlett, mint más ipari ágazatok, mégis szerepet játszik az erdőforrásokkal rendelkező régiókban, mint például Irak északi része. Az ország azonban továbbra is elsősorban az olyan dominánsabb iparágakra összpontosít, mint az olaj és az építőipar.

 

Szolgáltatások és egyéb gazdasági ágazatok: közlekedés és olajvezetékek.

 

Természeti és történelmi látnivalók: Babilon, Bagdad, Hatra, az Al-Askari szentély, a Ziggurat Ur városában és Bászra.

Irak adott otthont a legjelentősebb ókori civilizációknak, köztük a suméroknak, a babilóniaiaknak és az asszíroknak. Ezek a civilizációk gazdag örökséget hagytak maguk után, amely régészeti lelőhelyek nagy történelmi és kulturális jelentőséggel bírnak. A nevezetes helyszínek közé tartozik Babilon, a híres Isztár-kapuval és a függőkertek maradványaival; Ninive, az ókori asszír főváros a mai Moszul közelében; és Ur, a sumér városállam, amely az Ur-i Zikkuratról, egy hatalmas lépcsőpiramisról ismert, amely a korszak egyik legjobban megőrzött építménye.

Irak gazdag kulturális hagyományokkal rendelkezik, amelyek magukban foglalják a zenét, a művészetet, az irodalmat és a hagyományos kézművességet. Az ország jelentősen hozzájárult az arab irodalomhoz és költészethez, és olyan történelmi személyiségek, mint Al-Mutanabbi, valamint kortárs művészek gazdagítják tovább a kulturális örökséget. A hagyományos zene és tánc, beleértve a maqamot is, különleges helyet foglal el az iraki kultúrában.

Irak természeti szépségei közé tartozik az északkeleti Zagrosz-hegység, amely lenyűgöző tájakat és hűvösebb éghajlatot kínál. Irak déli részén találhatók a mezopotámiai mocsarak, amelyek a Közel-Kelet legnagyobb vizes ökoszisztémái közé tartoznak, és változatos élővilágnak és hagyományos mocsári arab közösségeknek adnak otthont. Ezek a mocsarak számos madárfaj számára kritikus élőhelyet és egyedülálló kultúrtájat jelentenek.

Bár Iraknak nincs kiterjedt tengerpartja, van egy kis szakasza a Perzsa-öböl mentén, Bászra városának közelében. Ez a terület fontos Irak gazdasága és tengeri tevékenységei szempontjából, de a Közel-Kelet más tengerparti régióihoz képest nem jellemzően természeti szépségéről ismert.

 

 

Államforma: parlamentáris köztársaság

Irakban parlamentáris rendszer működik, amelyben az elnök az államfő. Az iraki elnököt a Képviselők Tanácsa választja, és négyéves ciklusra választják.

A képviselőtanács néven ismert parlament egykamarás törvényhozó testület. 329 képviselőből áll, akiket arányos képviseleti rendszerben választanak meg.

A kormányt az elnök által kinevezett miniszterelnök vezeti. A miniszterelnök általában a Képviselők Tanácsában a legnagyobb politikai blokk vezetője. A miniszterelnök felelős a kormányalakításért és a törvények végrehajtásáért.

Irak független igazságszolgáltatási rendszerrel rendelkezik, amely magában foglalja a Legfelsőbb Bíróságot, amely az ország legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve. Az igazságszolgáltatás elkülönül a végrehajtó és a törvényhozó hatalomtól, biztosítva a fékek és ellensúlyok rendszerét.

 

Főváros: Bagdad

Bagdad, Irak fővárosa a Tigris folyó partján fekszik Irak középső részén. A város a mezopotámiai síkságot jellemző sík vidéken fekszik. Bagdad ősi gyökerekkel rendelkezik, hiszen i. sz. 762-ben Al-Mansur abbászida kalifa alapította az Abbászida Kalifátus fővárosaként. Ez az időszak jelentette Bagdad felemelkedésének kezdetét, amely az iszlám világ egyik legfontosabb tanulási, kulturális és kereskedelmi központjává vált, és amelyet gyakran az iszlám aranykorának neveznek.

A város számos kulcsfontosságú látnivalónak ad otthont, amelyek gazdag történelmi és kulturális örökségét tükrözik. Az Iraki Nemzeti Múzeumban az ősi mezopotámiai civilizációkból származó műtárgyak, köztük sumér, akkád, babiloni és asszír emlékek széles körű gyűjteménye található, bepillantást engedve Irak gazdag történelmébe. Az 1227-ben alapított Al-Mustansiriya iskola a világ egyik legrégebbi egyeteme, és Bagdad oktatási örökségét szimbolizálja.

A Tigris folyó közelében található Abbászida-palota betekintést nyújt az Abbászida-korszak építészeti stílusába. A Mutanabbi utca, amely a híres 10. századi klasszikus iraki költőről, Al-Mutanabbiról kapta a nevét, híres könyvesboltjairól és szabadtéri könyvesbódéiról, amelyek Bagdad élénk szellemi és irodalmi kultúráját tükrözik. Az 1983-ban az iráni-iraki háborúban elesett iraki katonák emlékére emelt Al-Shaheed-emlékmű Bagdad egyik legikonikusabb nevezetessége. A Qishla épület, egy történelmi oszmán katonai laktanya, ma kulturális örökségként szolgál, és bepillantást enged az iraki oszmán korszakba.

A város lakossága körülbelül 7 921 000 fő.

 

Terület: 438 317 km² (169 235 négyzetmérföld)

 

Népesség: 44 496 000 (2022-es becslés)

Irak legnagyobb etnikai csoportja az arabok, akik a lakosság többségét teszik ki. Irakban élnek a kurdok is, akiknek Észak-Irakban van egy autonóm régiójuk, amelyet Iraki Kurdisztán néven ismerünk. További kisebb etnikai csoportok közé tartoznak a türkmének, az asszírok, a jazidik, az örmények és a mandeusok.

Irak túlnyomórészt muzulmán ország, a lakosság többsége az iszlámot vallja. A muszlim lakosság legnagyobb része síita, de jelentős a szunnita muszlim kisebbség is. Irakban kisebb vallási közösségek, például keresztények (köztük káldeusok és asszírok), jazidik, mandaeusok és mások is élnek.

Irak hivatalos nyelve az arab, amelyet a közigazgatásban, az oktatásban és a médiában használnak. A kurd szintén hivatalos nyelv az iraki Kurdisztánban, és az ottani intézményekben használják. Emellett más nyelveket, például a türkmén, a szír (asszír) és az örmény nyelvet is beszélik a saját közösségeik.

 

UNESCO világörökségi helyszínek: 6

 

1.Hatra (1985) – A fallal körülvett város a Pártus Birodalom hatalmáról tanúskodik.
2. Assur (2003) – Az Asszír Birodalom fővárosa és vallási központja az i. e. 14. és 9. század között.
3. A szamarai régészeti terület (2007) – A Tigris folyó mentén 41 km hosszú és 4-8 km széles, az Abbászidák korában épült hatalmas iszlám metropolisz ásatásai. A terület 80%-át még nem tárták fel.
4. Irbil Citadella (2014) – Egy olajfa alakú tell tetején álló erődített rezidencia. Iraki Kurdisztánban, Irbil kormányzóságban található.
5. Ahwar Dél-Irakban – egy vadon menedéke és mezopotámiai városok maradványai (2016) – Négy dél-iraki vizes élőhely és Uruk, Ur és Eridu városok maradványai.

6.Babilon (2019) – Az ókori város maradványai, amely Babilónia és a későbbi időszakban az újbabiloni birodalom fővárosa volt.

 

Nemzeti parkok: 3

 

1.Halgurd Sakran Nemzeti Park
2. Mezopotámiai Mocsarak Nemzeti Park

3.Sami Abdulrahman Nemzeti Park