DÉL-KOREA
Létrehozás időpontja: augusztus 15, 1948
Rövid története:
1948: A Koreai Köztársaság kikiáltása: 1948. augusztus 15-én kikiáltották a Koreai Köztársaságot, amelynek fővárosa Szöul. Az első elnökké Syngman Rhee-t választották.
1950-1953: Koreai háború: 1950-ben kitört a koreai háború, amikor Észak-Korea a Szovjetunió és Kína támogatásával megszállta Dél-Koreát. A konfliktus 1953-ig tartott, amikor fegyverszünetet kötöttek. A Koreai-félsziget a demilitarizált övezet (DMZ) mentén továbbra is Észak- és Dél-Koreára volt felosztva.
1960: Áprilisi forradalom és kormányváltás: Az áprilisi forradalom néven ismert tömegtüntetések hulláma lemondásra kényszerítette Rhee elnököt a korrupció és a választási csalás széles körű vádjai miatt. Ezt követően rövid ideig politikai instabilitás és kormányváltás következett.
1961: Puccs és Park Chung-Hee kormánya: Park Chung-Hee tábornok 1961. május 16-án katonai puccsot hajtott végre, és átvette a kormány irányítását. Uralkodását, amely 1979-ben történt meggyilkolásáig tartott, a tekintélyelvűség jellemezte, de az ötéves tervei révén jelentős gazdasági modernizáció és növekedés is jellemezte.
1970-80: Gyors gazdasági növekedés: Dél-Korea a gyors gazdasági növekedés és iparosodás időszakát élte át, a háború sújtotta országból a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává vált. Ezt a korszakot gyakran „a Han folyó menti csodaként” emlegetik.
1980: Gwangju felkelés: A kormány brutálisan elfojtotta a demokráciapárti mozgalmat Gwangjuban, ami több száz halálos áldozatot követelt. Ez az esemény felerősítette a katonai uralom elleni közhangulatot.
1987: Demokratizálódás: A júniusi harc néven ismert tömegtüntetések után a kormány beleegyezett az alkotmányos reformokba, ami 1987 decemberében az első közvetlen elnökválasztáshoz vezetett. Ez jelentette Dél-Korea demokráciába való átmenetének kezdetét.
1990-2000: A demokrácia fokozatos megszilárdulása: Dél-Korea megszilárdította demokráciáját a szabad választásokon keresztül történő békés hatalomváltással. Az országnak szembe kellett néznie az 1997-es ázsiai pénzügyi válsággal is, de sikerült talpra állnia és folytatnia gazdasági fejlődését.
- század: Dél-Korea tovább virágzott, és globális vezető szerepet töltött be a technológia és a gazdasági fejlődés terén. Az országnak szembe kellett néznie a folyamatos regionális konfliktusokkal és az Észak-Koreával fennálló feszültségekkel, amelyek továbbra is jelentős biztonsági kihívást jelentenek.
Napjainkban: Dél-Korea továbbra is erős és modern gazdaság, magas életszínvonallal. Továbbra is foglalkozik a regionális biztonsági kihívásokkal, köztük az Észak-Korea jelentette fenyegetéssel, miközben békés megoldásokat keres a folyamatban lévő konfliktusra. Dél-Korea kulturális exportjáról is híres, beleértve a K-popot, a filmeket és a technológiát.
Nemzetközi rövidítés: ROK
Pénznem: Dél-koreai won (KRW)
A dél-koreai won (KRW) Dél-Korea hivatalos pénzneme, és 100 jeonra oszlik. A jeont azonban már nem használják a mindennapi tranzakciókban, és az árakat jellemzően egész wonban fejezik ki.
A dél-koreai won érmékben és bankjegyekben is forgalomba kerül. Az érmék 1, 5, 10, 50, 100 és 500 won címletekben kaphatók, bár az 1 és 5 wonos érméket ritkán használják. A bankjegyek 1000, 5000, 5000, 10 000 és 50 000 won címletekben kerülnek kibocsátásra. Mindegyik címleten Dél-Korea jelentős történelmi személyiségei és kulturális szimbólumai szerepelnek.
Internetes domain: .kr
Tárcsázási kód: +82
Időzóna: GMT +9
Földrajz:
Dél-Korea északon Észak-Koreával, keleten a Japán-tengerrel (Koreában Keleti-tenger néven ismert), délen a Koreai-szorossal, nyugaton pedig a Sárga-tengerrel határos.
Hegyvidéki ország, a Taebaek-hegység a keleti part mentén húzódik, a Sobaek-hegység pedig a középső és déli régiókban húzódik. Ezek a hegyvonulatok Dél-Korea földrajzának jelentős jellemzői, befolyásolják az éghajlatot és a települési mintákat.
A folyók fontos elemei a tájnak. A fő folyók a Han folyó, amely a fővároson, Szöulon keresztül a Sárga-tengerbe ömlik; a Nakdong folyó, Dél-Korea leghosszabb folyója, amely dél felé a Koreai-szorosba ömlik; és a Geum folyó, amely a Sárga-tengerbe ömlik. Ezek a folyók a hegyvidéki régiókban erednek, és döntő szerepet játszanak a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a vízellátásban.
Dél-Korea számos szigetet foglal magában, melyek közül a Jeju-sziget a legnagyobb és leghíresebb. A déli partoknál fekvő Jeju-sziget vulkanikus tájairól, köztük a Hallasan-hegyről, Dél-Korea legmagasabb csúcsáról, valamint egyedülálló kulturális örökségéről híres. A sziget a turisták kedvelt célpontja, gyönyörű természeti tájakat, strandokat és túraútvonalakat kínál.
Legmagasabb csúcs: Hallasan 1 949 méter (6 394 láb tengerszint feletti magasságban)
A Hallasan egy vulkanikus eredetű hegy. A hegy a Jeju-szigeten található Hallasan Nemzeti Park része, amely a túrázók és hegymászók kedvelt célpontja.
Éghajlat:
A dél-koreai tavasz enyhe és kellemes, a hőmérséklet márciustól májusig fokozatosan melegszik. Május különösen szép, amikor a virágok és fák, köztük a cseresznyevirágok és az azáleák teljes virágzásba borulnak. Ez az évszak ideális a turisták számára a kellemes időjárás és a vibráló táj miatt.
A nyár Dél-Koreában forró és párás, a hőmérséklet gyakran meghaladja a 30 °C-ot. A nyári hónapok, különösen a júniustól augusztusig tartó időszak a kelet-ázsiai monszunidőszak része, amely heves esőzéseket és magas páratartalmat hoz. Ez áradásokhoz és közlekedési problémákhoz vezethet, különösen a városi területeken.
Az ősz a turisták másik kedvenc évszaka, kellemes hőmérséklet és alacsonyabb páratartalom jellemzi. A szeptembertől novemberig tartó időszakban a levelek színének változásával gyönyörű lombok nyílnak, így ez a túrázás és a szabadtéri tevékenységek kedvelt időszaka.
A tél Dél-Koreában hideg és száraz, a hőmérséklet gyakran fagypont alá süllyed. Az alföldön a hőmérséklet -10 °C alá is csökkenhet, míg a hegyvidéken és a hegyvidéki régiókban még hidegebb, néha -20 °C alá is csökkenhet. A hegyvidéki területeken gyakori a havazás, ami lehetőséget biztosít az olyan téli sportok űzésére, mint a síelés és a snowboardozás.
Dél-Korea éghajlatát jelentősen befolyásolják a monszunszelek, különösen a kelet-ázsiai monszun, amely a nyári hónapokban heves esőzéseket és zivatarokat hoz. Az országot késő nyáron és kora ősszel időnként tájfunok is sújtják, amelyek jelentős esőzéseket és erős szeleket okozhatnak.
Állat – és növényvilág:
Dél-Koreában már nincs szibériai tigris populáció. Történelmileg előfordultak a régióban, de az élőhelyük elvesztése és a vadászat miatt mára kihaltak a dél-koreai vadon élő állatok.
Egy másik ritka faj az amuri leopárd, amely történelmileg a Koreai-félsziget egyes részein élt. Azonban rendkívül ritka, és elsősorban az orosz Távol-Keleten és Kínában található.
Az ázsiai fekete medve, más néven koreai holdmedve Dél-Korea hegyvidéki területein, különösen a Dzsiriszan térségben él. Veszélyeztetett faj, és a populációjának védelme és növelése érdekében folyamatosak a természetvédelmi erőfeszítések.
Dél-Korea számos madárfajnak ad otthont, köztük baglyoknak, kormoránoknak, kócsagoknak és ragadozó madaraknak, például sasoknak és sólymoknak. Az országszerte változatos élőhelyek megfelelő környezetet biztosítanak a különböző madárfajok számára.
A Keleti-tenger (más néven Japán-tenger) és a Sárga-tenger partvidékének köszönhetően Dél-Korea gazdag tengeri ökoszisztémával rendelkezik, beleértve a halakat, kagylókat és hínárfajokat. A part menti és tengeri biodiverzitás létfontosságú az ország halászati ipara számára.
Dél-Korea kiterjedt erdőkkel rendelkezik, amelyek a hegyvidék egy részét borítják. A fafajok közé tartoznak a tölgyek, a fenyők, a juharok és a koreai fenyők. Ezek az erdők döntő szerepet játszanak az ország ökológiájában, és egyben a rekreáció és a turizmus forrásai is.
A krizantémok népszerű virágok, és fontos szerepet játszanak a koreai kultúrában. Minden évben krizantémfesztivált rendeznek különböző helyszíneken, köztük Szöulban, ahol ezeket a virágokat kiállítják. Az őszt szimbolizálják, és gyakran használják őket a hagyományos szertartásokon és a művészetben.
Dél-Korea az orchideáiról is ismert, amelyek természetes erdőterületeken nőnek. Az országban számos őshonos orchideafaj található, amelyeket szépségük miatt nagyra értékelnek.
A városokban és falvakban gyakran találhatók gyönyörű virágoskertek, amelyek a helyi táj fontos részét képezik. Ezek a kertek sokféle virágot és növényt mutatnak be, tükrözve a kertészet és a természeti szépség koreai megbecsülését.
Összességében Dél-Korea állat- és növényvilága változatos, és az urbanizáció és az iparosodás okozta kihívások közepette folyamatos erőfeszítéseket tesz a természeti örökség védelmére és megőrzésére.
Mezőgazdaság:
A rizs hagyományosan a koreai étrend egyik alapanyaga, és Dél-Korea különböző rizsfajtákat termel elsősorban hazai fogyasztásra. Bár az ország exportál némi rizst, a rizs nagy részét az országon belül fogyasztják el. Az ország a rizstermesztés terén az önellátásra helyezi a hangsúlyt, ami agrárpolitikájának kulcsfontosságú eleme.
Dél-Korea számos zöldséget termeszt, például hagymát, káposztát (beleértve a kimchi készítéséhez nélkülözhetetlen nápolyi káposztát), burgonyát és sárgarépát. Az ország számos gyümölcsöt is termeszt, többek között almát, körtét (különösen a nagy és lédús ázsiai körtét) és őszibarackot.
Az állattenyésztés, beleértve a szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztést, gyakori mezőgazdasági ágazat. A hús a koreai étrend fontos részét képezi, és az olyan népszerű ételek, mint a „bulgogi” (pácolt és grillezett hús) és a „samgyeopsal” (grillezett sertéshas) a koreai konyha alapételei.
A tejtermékek, például a tej, a joghurtok és a sajtok előállítása növekvő ágazat Dél-Koreában, bár az ország a korlátozott hazai termelés miatt tejtermékszükségletének jelentős részét importálja.
A Keleti-tenger (Japán-tenger) és a Sárga-tenger partjainál fekvő Dél-Korea élelmiszer-ellátásában fontos szerepet játszik a halászat. Az országnak erős halászati ipara van, amely számos tengeri élelmiszert, köztük halat, kagylót és hínárt szed, amelyek a koreai étrend szerves részét képezik. Dél-Korea a tengeri moszatok, különösen a nori (gim) vezető termelője is, amelyet különböző kulináris alkalmazásokban használnak.
Természeti erőforrások kitermelése:
Dél-Korea számos szénbányával rendelkezik, de az ország hazai széntermelése az évek során jelentősen csökkent. Az ország egyre inkább a szénimporttól függ energiaszükségleteinek kielégítése érdekében. Dél-Korea elsősorban az energiatermelés és az ipar számára importál szenet.
A mészkőbányászat továbbra is fontos iparág Dél-Koreában, mivel a mészkő az ország építőipara számára létfontosságú cementgyártáshoz használt kulcsfontosságú nyersanyag. Emellett Dél-Korea más ásványi anyagok, például volfrám, grafit, molibdén és kaolin kitermelésével is foglalkozik, bár ezek az iparágak viszonylag kisebb léptékűek.
Dél-Korea nem rendelkezik jelentős kőolaj- vagy földgáztartalékokkal, és energiaszükségleteinek kielégítése nagymértékben importra támaszkodik. Az ország befektetett a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalára szolgáló infrastruktúrába, és a világ egyik legnagyobb LNG-importőrévé vált. Ezen túlmenően Dél-Korea az energetikai átállásra irányuló erőfeszítései részeként a megújuló energiaforrások fejlesztésére és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentésére összpontosít.
Ipar:
Dél-Korea több nagy autógyártónak ad otthont, köztük a Hyundai, a Kia és a Genesis. Ezek az autógyártók a járművek széles skáláját gyártják, beleértve a személygépkocsikat, teherautókat és elektromos járműveket, és nemzetközileg elismertek minőségük és innovációjuk miatt.
Dél-Korea a világ egyik vezető elektronikai gyártója. Az olyan vállalatok, mint a Samsung, az LG és az SK Hynix az elektronikai termékek széles skáláját gyártják, beleértve az okostelefonokat, televíziókat, memóriachipeket, félvezetőket és más csúcstechnológiás eszközöket. Ezek a vállalatok a technológiai fejlődés élvonalában vannak, és jelentős szerepet játszanak a globális elektronikai piacon.
Dél-Korea a világ egyik vezető hajóépítője is. Olyan vállalatok, mint a Hyundai Heavy Industries, a Samsung Heavy Industries és a Daewoo Shipbuilding & Marine Engineering által üzemeltetett nagy hajógyárakkal rendelkezik, amelyek különböző tengeri hajókat, köztük konténerhajókat, olajszállító tartályhajókat, cseppfolyósított földgáz (LNG) tartályhajókat és óceánjárókat építenek.
A dél-koreai petrolkémiai ipar igen fejlett, vegyi termékek és műanyagok széles skáláját állítja elő. Az olyan nagyvállalatok, mint az LG Chem és a Lotte Chemical jelentős szereplők ebben az ágazatban, hozzájárulva mind a hazai, mind a nemzetközi piacokhoz.
Dél-Korea a repülőgépipar fejlesztésére összpontosít, beleértve a repülőgépgyártást, a karbantartási, javítási és nagyjavítási (MRO) szolgáltatásokat és az űrtechnológiát. A Korea Aerospace Industries (KAI) kulcsfontosságú szereplője ennek a területnek, amely katonai és polgári repülőgépek gyártásában, valamint űrkutatási kezdeményezésekben vesz részt.
Az ország fejlett feldolgozóiparral rendelkezik, amely magában foglalja az acél, autóalkatrészek, elektronikai alkatrészek, gépek és egyéb ipari termékek gyártását. Az olyan nagy acélgyártók, mint a POSCO és a Hyundai Steel szerves részét képezik ennek az ágazatnak, és kiváló minőségű acélt szállítanak különböző alkalmazásokhoz.
Szolgáltatások és egyéb gazdasági ágazatok: turizmus, IT-szektor, tengeri, közúti és légi közlekedés, tudomány és kutatás, távközlés és bankszektor.
Természeti és történelmi látnivalók: Szöul, Seoraksan Nemzeti Park, Jeju-sziget és Busan.
A dél-koreai turistáknak lehetőségük van megtapasztalni a hagyományos koreai kultúrát a hanbok (hagyományos koreai ruházat) viselésével, a hagyományos táncokon és színházi előadásokon való részvétellel, valamint az olyan ikonikus koreai ételek, mint a kimcsi, a bulgogi, a bibimbap és a különböző utcai ételek megkóstolásával.
Dél-Korea gyönyörű természeti tájakat kínál, többek között hegyeket, tengerpartokat és nemzeti parkokat. Az olyan nemzeti parkok, mint a Seoraksan, a Jirisan és a Hallasan népszerű helyek a túrázni és a természetet felfedezni szerető turisták számára. A Seoraksan Nemzeti Park lenyűgöző hegyi tájairól és biológiai sokféleségéről híres, a Jirisan Nemzeti Park kiterjedt túraútvonalairól és kulturális örökségéről, a Jeju-szigeten található Hallasan Nemzeti Park pedig Dél-Korea legmagasabb csúcsát és egyedülálló vulkanikus tájait kínálja.
Az ország gazdag történelemmel rendelkezik, amelyet a látogatók olyan történelmi helyszínek, mint az ősi paloták, templomok és erődök felkeresésével fedezhetnek fel. A nevezetes történelmi látnivalók közé tartozik a Gyeongbokgung-palota és a Changdeokgung-palota Szöulban, az UNESCO Világörökség részét képező ősi Gyeongju városa, valamint a Haeinsa-templom, amely a Tripitaka Koreana, a fadarabokra faragott buddhista szentírások gyűjteményének ad otthont.
Dél-Korea számos gyönyörű szigetet foglal magába, melyek közül Jeju-sziget az egyik legjelentősebb turisztikai célpont, amely lenyűgöző strandjairól, vulkáni krátereiről, lávacsöveiről és hegyvidéki tájairól ismert. A Jeju-sziget olyan egyedülálló kulturális és természeti látnivalóknak is otthont ad, mint a Jeju Olle Trail és a Seongsan Ilchulbong (Napfelkelte-csúcs).
Dél-Korea a technológiájáról és innovációjáról is ismert. Incheon városában található a futurisztikus nemzetközi repülőtér, az Incheon International Airport, amely a világ egyik legforgalmasabb és legfejlettebb repülőtere. Az ország számos modern múzeummal és a tudományhoz és technológiához kapcsolódó kiállítással rendelkezik, mint például a Koreai Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Tudományos Múzeum és a Dongdaemun Design Plaza. Emellett az olyan városok, mint Szöul és Busan a hagyományos és a kortárs látnivalók keverékét kínálják, bemutatva az ország gyors modernizációját és kulturális örökségét.
Államforma: elnöki köztársaság
Az elnök az államfő és a legfőbb végrehajtó hatalom Dél-Koreában. Az elnököt egyetlen ötéves ciklusra választják közvetlen és általános választójog alapján, és nem választható újra. Az elnök széles körű hatáskörrel rendelkezik, beleértve a kormány vezetését, a külpolitika felügyeletét és a kormánytagok kinevezését.
A végrehajtó hatalom az elnökből, a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterelnököt az elnök nevezi ki, és a nemzetgyűlésnek jóvá kell hagynia. A minisztereket az elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára, és ők felelnek a különböző kormányhivatalokért.
Dél-Korea független igazságszolgáltatási rendszerrel rendelkezik, amely magában foglalja az Alkotmánybíróságot, a Legfelsőbb Bíróságot és más alacsonyabb szintű bíróságokat. Az igazságszolgáltatás elkülönül a végrehajtó és a törvényhozó hatalomtól, és feladata az igazságszolgáltatás. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjoggal kapcsolatos ügyekkel foglalkozik, míg a Legfelsőbb Bíróság a legfelsőbb fellebbviteli bíróság polgári, büntető- és közigazgatási ügyekben.
Dél-Korea decentralizált önkormányzati rendszerrel rendelkezik, amely tartományokat (do), nagyvárosokat (gwangyeoksi) és körzeteket (gu) foglal magában. Ezek a helyi önkormányzatok jelentős autonómiával rendelkeznek, és különböző helyi közigazgatási funkciókért felelősek, beleértve az oktatást, a közszolgáltatásokat, a várostervezést és a közbiztonságot.
A törvényhozó ágat az egykamarás nemzetgyűlés alkotja, amely négyéves ciklusra választott képviselőkből áll. A nemzetgyűlés felelős a törvényhozásért, a költségvetés jóváhagyásáért és a végrehajtó hatalom felügyeletéért.
Főváros: Szöul
Szöul Dél-Korea északnyugati részén található, és a politikai, gazdasági, kulturális és közlekedési központja. Az ország fővárosa és legnagyobb városa, amely döntő szerepet játszik a nemzeti és nemzetközi ügyekben.
Szöul több mint 2000 éves múltra tekint vissza, és a Koreai-félsziget fővárosa volt különböző történelmi időszakokban, leginkább a Csoszon-dinasztia idején. A város számos történelmi emlékműnek, királyi palotának és templomnak ad otthont, amelyek Korea gazdag történelmét és kulturális örökségét tükrözik.
Szöul legfontosabb látnivalói közé tartozik a Gyeongbokgung-palota, a Csoszon-dinasztia idején épült öt nagy palota közül a legnagyobb és legikonikusabb, amely Korea történelmének és kultúrájának szimbólumaként szolgál. Az UNESCO Világörökség részét képező Changdeokgung-palota híres gyönyörű kertjeiről és jól megőrzött építészetéről. Bukchon Hanok Village hagyományos koreai házakat (hanok) mutat be, és bepillantást enged Korea múltjába.
A Namsan-hegyen található N Seoul Tower panorámás kilátást nyújt a városra, és népszerű turistacélpont. Myeongdong egy nyüzsgő bevásárló negyed, amely divatboltjairól, utcai ételeiről és vibráló hangulatáról ismert. Az Insadong egy kulturális negyed, amely antik üzleteiről, hagyományos teaházairól és művészeti galériáiról híres.
A Jogyesa templom, a koreai buddhizmus Jogye-rendjének fő temploma a nyugalom helyét kínálja a nyüzsgő város közepén. A Koreai Háborús Emlékmű egy átfogó múzeum, amely betekintést nyújt Korea katonai történelmébe. A Dongdaemun Design Plaza (DDP), a Zaha Hadid által tervezett jelentős városfejlesztési mérföldkő futurisztikus építészetéről és kulturális kiállításairól ismert. A Cheonggyecheon-patak egy modern nyilvános rekreációs tér Szöul szívében, amely békés környezetet kínál a városi táj közepette.
A város lakossága körülbelül 9 635 000 fő.
Terület: 98 480 km2 (38 023 négyzetmérföld)
Népesség: 51 816 000 (2022-es becslés)
Dél-Korea lakosságának többsége etnikailag koreai, és az ország etnikai homogenitásáról ismert. Az utóbbi években azonban egyre több a külföldi és vendégmunkás, különösen Kínából, Vietnamból, a Fülöp-szigetekről és más délkelet-ázsiai országokból származó, valamint egyre több a nyugati országokból származó külföldi.
Dél-Koreában a vallási meggyőződések sokszínűsége jellemző, a legnagyobb vallási csoportok a buddhizmus és a kereszténység. Más vallások, mint például a konfucianizmus, a sámánizmus és az iszlám szintén jelen vannak az országban. A lakosság jelentős része vallástalannak vallja magát.
Dél-Korea hivatalos nyelve a koreai. Az angol nyelvet azonban széles körben tanítják az iskolákban, és széles körben használják például az üzleti életben, a turizmusban és a nemzetközi kommunikációban. Sok dél-koreai, különösen a fiatalabb generációk, jól beszél angolul.
A lakosság nagymértékben írástudó, az írni-olvasni tudók aránya megközelíti a 100%-ot. Nagy hangsúlyt fektetnek az oktatásra, és Dél-Korea szigorú és versenyképes oktatási rendszeréről ismert, ami gyakran magas tanulmányi színvonalhoz és teljesítményhez vezet. Az ország diákjai következetesen jól teljesítenek a nemzetközi felméréseken.
Dél-Korea viszonylag magas életminőséggel rendelkezik, amit a fejlett egészségügyi rendszer és a fejlett infrastruktúra is támogat. A lakosok hozzáférnek a modern technológiákhoz és szolgáltatásokhoz, ami hozzájárul a kényelmes és hatékony életmódhoz. Az ország emellett magas szintű internetkapcsolattal és digitális innovációval büszkélkedhet, ami tovább növeli az életszínvonalat.
UNESCO világörökségi helyszínek: 16
1.Haeinsa templom Janggyeong Panjeon, a Tripitaka Koreana fadarabok letéteményesei (1995) – A Haeinsa kolostor arról ismert, hogy itt található a Tripitaka Koreana, a buddhista szövegek legteljesebb gyűjteménye Kelet-Ázsiában, amelyet speciálisan kialakított letétekben tárolnak.
2. Jongmyo Shrine (1995) – A Jongmyo Shrine a koreai Csoszon-dinasztia elhunyt királyainak és királynőinek emlékműve, és a legrégebbi, eredeti rituális gyakorlatával megőrzött királyi konfuciánus szentély.
3. Seokguram grotto és Bulguksa templom (1995) – Seokguram egy remetelak és a Bulguksa templomkomplexum része, ahol egy kő Buddha-szobor és egy grotto található; a Bulguksa templom építészeti szépségéről és jelentős ereklyéiről híres.
4. Changdeokgung palotakomplexum (1997) – Szöulban található történelmi királyi palota, amely kitűnő kertjéről és a természeti környezetbe való integrációjáról nevezetes.
5. Hwaseong erőd (1997) – 18. századi erődítmény Suwonban, amely egyedülálló építészeti jellemzőiről és történelmi jelentőségéről ismert.
6. Gochang, Hwasun és Ganghwa dolmen lelőhelyek (2000) – Ezek a megalitikus sírok az i. e. 1. évezredből származnak, és jelentősek Korea őskori kultúráinak megértése szempontjából.
7. Gyeongju történelmi területei (2000) – Az ősi Silla Királyság fővárosa, számos régészeti lelőhellyel és kulturális objektummal.
8. Jeju vulkanikus sziget és lávacsövek (2007) – Vulkanikus képződményeiről, lávacsöveiről és egyedülálló ökoszisztémáiról ismert helyszín.
9. A Csoszun-dinasztia királyi sírjai (2009) – Ezek a sírok a Csoszun-dinasztia uralkodóinak temetkezési helyei, és a konfuciánus alapú hagyományokat és építészetet tükrözik.
10. Historic Villages of Korea: Hahoe és Yangdong (2010) – Ezek a falvak a Csoszon-dinasztia korabeli hagyományos koreai építészetet és kultúrtájakat mutatják be.
11. Namhansanseong (2014) – Egy történelmi hegyi erődítmény, amely a Csoszon-dinasztia idején vészfővárosként szolgált.
12. Baekje Historic Areas (2015) – Ez a terület a Baekje Királyság maradványait tartalmazza, erődökkel, templomokkal és királyi sírokkal.
13. Sansa, buddhista hegyi kolostorok Koreában (2018) – Hét hegyi templom, amelyek a koreai buddhista kolostori hagyományt példázzák.
14. Seowon, koreai neokonfuciánus akadémiák (2019) – Kilenc seowon, amelyek a konfuciánus tanulás központjai voltak, és a konfuciánus bölcseknek állítottak emléket.
15. Getbol, koreai árapálymezők (2021) – Ezek az árapálymezők ökológiai jelentőségükről és biológiai sokféleségükről nevezetesek.
16.Gaya Tumuli (2023) – A Gaya Konföderációhoz kapcsolódó ősi sírok, amelyek történelmi és régészeti jelentőségükről ismertek.
Nemzeti parkok: 22
1.Bukhansan Nemzeti Park
2. Byeonsan-bando Nemzeti Park
3. Chiaksan Nemzeti Park
4. Dadohaehaesang Nemzeti Park
5. Deogyusan Nemzeti Park
6. Gayasan Nemzeti Park
7. Gyeongju Nemzeti Park
8. Gyeryongsan Nemzeti Park
9. Hallasan Nemzeti Park
10. Hallyeohaesang Nemzeti Park
11. Jirisan Nemzeti Park
12. Juwangsan Nemzeti Park
13. Naejangsan Nemzeti Park
14. Odaesan Nemzeti Park
15. Seoraksan Nemzeti Park
16. Sobaeksan Nemzeti Park
17. Songnisan Nemzeti Park
18. Taeanhaean Nemzeti Park
19. Wolchulsan Nemzeti Park
20. Woraksan Nemzeti Park
21. Mudeungsan Nemzeti Park
22.Taebaeksan Nemzeti Park