JEMEN

Létrehozás időpontja: május 22, 1990

Rövid története:

A mai Jemen területén különböző ősi kultúrák léteztek, köztük a Szabeus Királyság (i. e. kb. 1200-tól i. sz. 275-ig) és a Himjarita Királyság (i. e. 110-től i. sz. 525-ig). Ezek a civilizációk a kereskedelem, különösen a tömjén és mirha kereskedelme, valamint a fejlett öntözőrendszerekkel támogatott mezőgazdaság révén virágoztak.

  1. század – Jement muszlim seregek hódították meg, és a korai iszlám kalifátus része lett. Fontos szerepet játszott az iszlám terjedésében, és integrálódott a szélesebb iszlám birodalomba.
  2. század – Az Oszmán Birodalom ellenőrzése alá vonta Jemen egyes részeit, beleértve Áden kikötővárosát is, így Jemen az Európa, India és Kelet-Afrika közötti kereskedelem fontos csomópontjává vált. Az oszmán ellenőrzést azonban a helyi törzsek és a konkurens hatalmak gyakran megkérdőjelezték.
  3. század – Jemen több kisebb államra és régióra oszlott, amelyeket különböző arab törzsek irányítottak. Az Oszmán Birodalom északon megőrizte befolyását, míg a britek délen, különösen Áden kikötője körül alakítottak ki jelenlétet.
  4. század – A második világháború után az Ádeni Protektorátus egyre fontosabbá vált a brit érdekek szempontjából, míg Észak-Jemen továbbra is törzsi államok összessége maradt. A britek Dél-Jemenben növekvő ellenállással szembesültek.

1962 – Észak-Jemenben forradalom vezetett a monarchia megdöntéséhez és a Jemeni Arab Köztársaság (Észak-Jemen) megalapításához.

1963 – A brit ellenőrzés alatt álló Dél-Jemenben megkezdődött a függetlenségi harc. Egy elhúzódó konfliktus után Dél-Jemen 1967-ben elnyerte függetlenségét, és a Szovjetunióhoz csatlakozott marxista állam, a Jemeni Demokratikus Népi Köztársaság (Dél-Jemen) lett.

1990 – Észak- és Dél-Jemen egyesült a Jemeni Köztársaságban, amelynek fővárosa Szana’a, elnöke pedig Ali Abdullah Száleh.

1994 – Rövid polgárháború tört ki észak és dél között, amely a déli erők vereségével és az egész ország feletti északi ellenőrzés megszilárdulásával végződött.

  1. század – Jement egyre inkább sújtják a konfliktusok, a terrorizmus és a politikai instabilitás. 2011-ben, az arab tavasz idején széles körű tüntetések következtében lemondott Ali Abdullah Száleh elnök, akit alelnöke, Abd-Rabbu Mansour Hadi követett.

2014 – A Houthik, egy észak-jemeni lázadócsoport, amely állítólag Irán támogatását élvezi, elfoglalta a fővárost, Szanaát, és harcolni kezdett Hadi elnök kormánya ellen.

2015 – A Szaúd-Arábia által vezetett nemzetközi koalíció katonai beavatkozást indított Jemenben, hogy támogassa Hádit és ellensúlyozza a Houthi lázadók fenyegetését. A jemeni konfliktus folytatódik, ami súlyos humanitárius válsághoz, széles körű kitelepítésekhez és jelentős emberveszteségekhez vezet.

 

Nemzetközi rövidítés: YAR

 

Pénznem: Jemeni rial (YER)

A jemeni rial (YER) Jemen hivatalos pénzneme, és 100 filsre, nem halalra van osztva. A monetáris politikát és a jemeni rial értékét jelentősen befolyásolja az ország politikai instabilitása és gazdasági tényezői, különösen a régóta tartó konfliktus összefüggésében.

A valuta kibocsátásáért a jemeni központi bank felelős. A folyamatos konfliktus és az országon belüli megosztott ellenőrzés miatt kihívást jelent a következetes monetáris politika fenntartása, ami a rial értékének ingadozásához vezet a különböző régiókban.

A forgalomban lévő érmék 1, 5, 10 és 20 rial címletűek. Bankjegyeket 50, 100, 200, 250, 500 és 1000 rial címletekben bocsátanak ki. A folyamatos konfliktus és a gazdasági instabilitás inflációhoz és a valuta leértékelődéséhez vezetett, ami jelentős hatással volt a jemeni polgárok vásárlóerejére.

 

Internetes domain: .ye

 

Tárcsázási kód: +967

 

Időzóna: GMT +3

 

Földrajz:

Jemen kiterjedt partvonallal rendelkezik az Arab-tenger mentén délen és a Vörös-tenger mentén nyugaton. A partvidék gyönyörű strandjairól és természetes kikötőiről ismert, mint például Aden kikötője, amely történelmi jelentőségű és stratégiai fontosságú.

Az országot több jelentős hegyvonulat szeli át. A legjelentősebb a Sarawat-hegység, amely magában foglalja Jemen legmagasabb csúcsát, a Jabal An-Nabi Shu’aybot. Ez a hegyvonulat választja el a tengerparti síkságokat a szárazföldi területektől, és hozzájárul Jemen változatos domborzatához.

Jemenben hatalmas sivatagi területek is találhatók, különösen az ország keleti részén, ahol a Rub’ al Khali (Üres negyed) egy része található, amely a világ egyik legnagyobb homoksivataga. A sivatagi területeket rendkívüli szárazság és gyér növényzet jellemzi.

Jemenben a víz szűkös erőforrás, és az országnak jelentős kihívásokkal kell szembenéznie a vízhiány és a környezetromlás miatt. Az ország főbb wadisai (szezonális folyók) közé tartozik a Wadi Hadhramaut és a Wadi Dhahr. Ezek a wadik létfontosságúak az öntözés és a mezőgazdaság szempontjából, de gyakran szezonálisak, és a vízhozam jelentős ingadozásoknak van kitéve.

Emellett Jemen súlyos vízgazdálkodási problémákkal küzd, amelyeket a folyamatos konfliktus és a népességnövekedés csak súlyosbít. A vízhiány kezelésére tett erőfeszítések közé tartoznak a vízmegőrzés, a vízgazdálkodás és az infrastruktúra javítását célzó különböző projektek.

 

Legmagasabb csúcs: Jabal An-Nabi Shu’ayb 3 666 méter (12 028 láb a tengerszint felett)

Ez egyben az Arab-félsziget legmagasabb hegye is.

A hegy az ország nyugati részén, a Hidzsáz-hegység masszívumában található.

 

Éghajlat:

A tengerparti területeken, például a Vörös-tenger és az Arab-tenger mentén forró és párás az éghajlat. A hőmérséklet itt nyáron elérheti a 40 °C-ot, és magas a páratartalom. A csapadékmennyiség általában alacsony, de a június és szeptember között tartó monszun idején, különösen a déli part menti területeken nagy mennyiségű csapadék hullhat.

A szárazföldi területeken, beleértve a fővárost, Szanaát is, száraz és félszáraz éghajlat uralkodik. A nyári hőmérséklet elérheti a 30 °C-ot is, de a nagyobb tengerszint feletti magasság miatt az éjszakák sokkal hűvösebbek lehetnek, néha 15 °C alá süllyednek. Ezeken a területeken ritkábban esik az eső, mint a tengerparton, a fő csapadékos időszakok tavasszal és nyáron vannak.

A hegyvidéki régiókban, különösen a Sarawat-hegységben, amely magában foglalja Jabal An-Nabi Shu’ayb-ot, enyhébb az éghajlat. Ezeken a hegyvidéki területeken a hőmérséklet általában alacsonyabb, mint az alföldi területeken, nyáron 20 °C és 30 °C között mozog. Télen a hőmérséklet fagypont alá is csökkenhet, különösen a magasabban fekvő területeken. Ezek a területek több csapadékot kapnak, mint a szárazföldi és sivatagi területek, ami támogatja a teraszos mezőgazdaságot.

Jemen keleti részén, beleértve a Rub’ al Khalit (üres negyedet), rendkívül száraz sivatagi éghajlat uralkodik. A nappali hőmérséklet ebben a régióban meghaladhatja a 45 °C-ot, míg az éjszakák nagyon hidegek lehetnek, gyakran 10 °C alá süllyednek. A csapadékmennyiség minimális, így ez az egyik legszárazabb hely a Földön.

 

Állat – és növényvilág:

A teve hagyományos háziállat Jemenben, amelyet szállításra, mezőgazdaságra és egyéb célokra használnak. Különösen jól alkalmazkodnak az ország nagy részén található száraz és félszáraz környezethez.

A kecskék szintén gyakori háziállatok, különösen a hegyvidéki területeken, ahol tejük, húsuk és bőrük miatt használják őket. Jól alkalmazkodnak a zord terepviszonyokhoz, és képesek a gyér növényzetet legeltetni.

Az arab leopárd egy veszélyeztetett nagymacskafaj, amely Jemen hegyvidéki régióiban él. Az arab leopárd populációja kritikusan alacsony, és az élőhelyének elvesztése, a vadászat és az ember és a vadon élő állatok közötti konfliktusok miatt jelentős veszélynek van kitéve. A ritka faj védelmére irányuló erőfeszítések folyamatban vannak.

Az arab gazella, egy kis antilop, Jemen sivatagos és száraz területein él. Ezek a gazellák alkalmazkodtak a sivatag zord körülményeihez, és képesek minimális vízzel is megélni.

Jemen számos madárfajnak ad otthont, köztük ragadozó madaraknak, például sasoknak és sólymoknak, vízi madaraknak, például pelikánoknak, és számos vándormadárnak. A tengerparti területek és a vizes élőhelyek, például a Tihama régióban és Aden közelében találhatóak, számos madárfaj számára fontos vonulási útvonalat jelentenek.

A tamariszkusz Jemen száraz vidékein élő, szívós fa. Árnyékot és fát ad, és kiterjedt gyökérzetének köszönhetően erózióvédelemre használják.

Az akácfák gyakoriak a sivatagi régiókban, és rendkívül száraz környezetben is képesek túlélni. Ezek a fák fontosak az árnyék, az állatok takarmányozása és a faanyag biztosítása szempontjából.

Jemenben széles körben termesztik a katátot, amely jelentős kulturális és társadalmi jelentőséggel bír. Levelei stimulánsokat tartalmaznak, és gyakran rágják vagy fogyasztják. A qat termesztése és fogyasztása jelentős szerepet játszik a jemeni társadalomban és gazdaságban.

A sivatagi területeken számos olyan növénytípus nő, amely alkalmazkodott a szélsőséges körülményekhez, beleértve a szukkulenseket, a tövises bokrokat és más xerofitonokat. Ezek a növények a víz megőrzésére és a zord, száraz éghajlaton való túlélésre fejlődtek ki.

 

Mezőgazdaság:

Jemen történelmileg a kávéjáról ismert. A jemeni kávét, különösen a híres mokka kávét, évszázadok óta termesztik itt a hegyvidéki régiókban. A kávétermeléshez hagyományos teraszos gyümölcsösöket használnak, és ezek a területek a tengerszint feletti magasságuk és az éghajlat miatt kiválóan alkalmasak a kávétermesztésre.

A Qat egy olyan növény, amelynek levelei stimulánsokat tartalmaznak, és Jemenben széles körben rágják vagy fogyasztják. Jelentős gazdasági és kulturális jelentősége ellenére a qat termesztése negatív hatással van a vízkészletekre és a talajra. Nagy mennyiségű vizet igényel az öntözéshez, ami gyakran a vízforrások túlhasználatához és kimerüléséhez vezet.

Jemen szárazföldi területein olyan alapvető növényeket termesztenek, mint a kukorica, a búza és az árpa. Ezek a gabonafélék a jemeni étrend alapvető összetevői, és a felföldi teraszokon és völgyekben termesztik őket.

A datolya fontos gyümölcs, amelyet Jemenben termesztenek, különösen a sivatagi és oázisos régiókban. Ezeken a területeken datolyapálmákat termesztenek, amelyek számos gazdálkodó számára létfontosságú élelmiszer- és jövedelemforrást jelentenek.

Az ország számos gyümölcsöt és zöldséget termeszt, többek között fügét, szőlőt, dinnyét, uborkát, paradicsomot és gránátalmát. Ezeket különböző régiókban termesztik, kihasználva a Jemenben rendelkezésre álló változatos éghajlatot és mezőgazdasági gyakorlatokat.

Az alapvető növények és gyümölcsök mellett számos fűszer- és gyógynövényt termesztenek, például köményt, koriandert, görögszénát és kardamomot. Ezek a fűszerek a hagyományos jemeni konyha szerves részét képezik, és az ország minden részén megfelelő éghajlaton termesztik őket.

Jemen mezőgazdasági ágazata jelentős kihívásokkal néz szembe, ideértve a vízhiányt, a talajromlást és a folyamatos konfliktus hatásait.

 

Természeti erőforrások kitermelése:

Jemen jelentős olajtartalékokkal rendelkezik, és az olaj történelmileg fontos exporttermék volt az ország számára. A fő olajmezők Marib, Shabwah és Hadramawt régiókban találhatók. Az országban zajló konfliktus azonban jelentősen csökkentette az olajkitermelést és az olajexportot, megzavarva a műveleteket és károsítva az infrastruktúrát.

Az olaj mellett Jemen földgázt is termel, elsősorban a Marib régióban. A földgázt villamosenergia-termelésre és helyi fogyasztásra használják, bizonyos mennyiségeket pedig cseppfolyósított földgázként (LNG) exportálnak.

Jemen ismert a drágakövek, különösen az olyan drágakövek, mint az achát és a karneol történelmi kereskedelméről.

Jemenben sót bányásznak, különösen a tengerparti régiókban és a sivatagi területeken. Ezt a sót különböző célokra használják, többek között élelmiszer-tartósításra, ipari alkalmazásokra és háztartási célokra.

Jemen különböző ásványi anyagokat tartogat, többek között vasércet, rezet, aranyat, ólmot, nikkelt és cinket. Ezen erőforrások kitermelése és bányászata azonban korlátozott az infrastruktúra és a beruházások hiánya, valamint a folyamatban lévő konfliktus miatt, ami jelentős kihívást jelent a bányászati ágazat fejlődése szempontjából.

 

Ipar:

A jemeni élelmiszeripar a tejtermékek, a liszt, a cukor, az olajok és a halfeldolgozás előállítását foglalja magában. A hagyományos jemeni konyha nagymértékben támaszkodik a helyi alapanyagokra, ami számos élelmiszeripari kisvállalkozás jelenlétéhez vezetett. Ezek a vállalkozások a hazai piacot látják el különféle élelmiszerek előállításával, amelyek a jemeni étrend szerves részét képezik.

A jemeni textilipar elsősorban a belföldi piacra szánt ruházati és textiltermékek előállítására összpontosít. Bár nem jelentős exportágazat, munkahelyeket teremt és támogatja a helyi keresletet.

Az építőipar létfontosságú szerepet játszik Jemenben az infrastrukturális fejlesztések, a lakásépítés és egyéb projektek folyamatos szükségessége miatt. A politikai instabilitás és a konfliktus jelentette kihívások ellenére az építőipari erőfeszítések folytatódnak, különösen a városi területeken.

Jemen jelentős olajtartalékokkal rendelkezik, és az olajtermelés és -feldolgozás történelmileg a gazdaság fontos részét képezi. Az iparágat azonban súlyosan érintik a politikai konfliktusok, az infrastruktúra károsodása és a világpiaci olajárak ingadozása. A főbb olajmezők Marib, Shabwah és Hadramawt régiókban találhatók.

A jemeni vegyipar műtrágyákat, növényvédő szereket és egyéb vegyi termékeket állít elő mezőgazdasági és ipari felhasználásra. Ezek a termékek támogatják az ország mezőgazdasági ágazatát, amely továbbra is fontos része a gazdaságnak.

Jemen egyes területein jelen van a kerámiagyártás, beleértve a hagyományos kerámiatermékek gyártását. Ezeket a kerámiákat gyakran generációkon át öröklődő technikával készítik, és mind helyben, mind exportra értékelik.

Jemenben több cementgyár található, amelyek cementet gyártanak építési és infrastrukturális projektekhez. A cementgyártás alapvető fontosságú az újjáépítési erőfeszítések, valamint az új lakóépületek és az infrastruktúra fejlesztése szempontjából, különösen a konfliktus sújtotta területeken.

 

Szolgáltatások és egyéb gazdasági ágazatok: közlekedés és logisztika.

 

Természeti és történelmi látnivalók: Sanaa, Shibam, a Hadramaut-völgy és a Socotra-szigetcsoport.

Jemen gazdag kulturális és történelmi örökséggel rendelkezik, beleértve az ősi városokat, erődöket, mecseteket és piacokat. A nevezetes történelmi helyszínek közé tartozik Szána óvárosa, amely az UNESCO Világörökség része, és amely egyedi építészetéről és többszintes épületeiről ismert; Shibam, amelyet vályogtéglából épült magasházai miatt gyakran „a sivatag Manhattanjének” is neveznek; valamint Aden történelmi kikötővárosa.

A turisták felfedezhetik Jemen gazdag kultúráját, beleértve a hagyományos zenét, táncot és ételeket. A Qat, egy hagyományos növény, amelyet stimuláló hatása miatt rágnak, szintén szerves részét képezi a helyi kultúrának és társadalmi életnek.

Jemen gyönyörű természeti tájakat kínál, többek között olyan hegyi masszívumokat, mint a Haraz-hegység, hatalmas sivatagokat, mint a Rub’ al Khali (üres negyed), drámai sziklákat, valamint a Vörös-tenger és az Arab-tenger mentén elterülő kiterjedt partvidéket. A táj változatossága lehetővé teszi a turisták számára, hogy különféle szabadtéri tevékenységeket folytassanak, például hegymászást, túrázást és búvárkodást. A különleges növény- és állatvilágáról ismert Socotra-sziget az UNESCO Világörökség része és jelentős természeti látványosság.

Az ország jelentős régészeti leletekkel rendelkezik, köztük ősi sírokkal, templomokkal és más történelmi emlékekkel. Az ókori Marib városának romjai, a Sabai Királyság fővárosa, valamint a Marib nagy gátja Jemen ősi történelmét tükröző kulcsfontosságú régészeti helyszínek.

Egyes területek, különösen a felföldön, mezőgazdasági tájakról ismertek, teraszos földekkel, pálmaligetekkel és a qanats néven ismert kifinomult öntözőrendszerrel. Ezek a teraszos szántóföldek, különösen az olyan régiókban, mint a Haraz-hegység, a hagyományos mezőgazdasági technikákról tanúskodnak, amelyeket évszázadok óta alkalmaznak, hogy a legtöbbet hozzák ki a zord terepből és a korlátozott vízkészletekből.

 

 

Államforma: ideiglenes kormány

Jemen összetett politikai és etnikai örökséggel rendelkezik, ami történelmileg vitákhoz és konfliktusokhoz vezetett az ország különböző csoportjai és törzsei között. A jemeni politikai helyzet rendkívül ingatag volt, ami idővel jelentős változásokat eredményezett az ország államformájában és politikai vezetésében.

Jemen hivatalosan köztársaság, elnöki rendszerrel. Az elnök az államfő, a miniszterelnök pedig a kormányfő. Az országban kétkamarás törvényhozás működik, amely a képviselőházból és a Shura Tanácsból áll. Az elnököt a nép választja, míg a képviselőház tagjait szintén a nép választja.

Az elmúlt években Jement mélyen érintette a politikai instabilitás és a konfliktusok. A 2011-es arab tavaszi tüntetések Ali Abdullah Száleh, a hosszú ideje hivatalban lévő elnök lemondásához vezettek. Egy átmeneti megállapodást követően alelnöke, Abd-Rabbu Mansour Hadi követte őt.

2014 óta Jemenben súlyos konfliktus dúl, amelyben a Houthi lázadók is részt vesznek, akik elfoglalták a fővárost, Szanaát, és menekülésre kényszerítették Hadi elnököt. A konfliktusba a Szaúd-Arábia által vezetett koalíciót vonták be, amely támogatja Hadi elnök nemzetközileg elismert kormányát. A jelenleg is zajló polgárháború humanitárius válságot eredményezett, több millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására és széles körű pusztításokra.

Az etnikai és törzsi megosztottság jelentős szerepet játszott a konfliktusban. Jemen lakossága különböző törzsi és etnikai csoportokat foglal magában, amelyek mindegyike saját érdekekkel és hűséggel rendelkezik. Ezeket a megosztottságokat a politikai vezetők gyakran manipulálták, ami tovább nehezítette az ország stabilitását.

Jemen déli részén is elszakadásra irányuló felhívások hangzottak el, a Déli Átmeneti Tanács (STC) a független Dél-Jemen visszaállítását szorgalmazza, amely az Észak-Jemennel való 1990-es egyesülés előtt létezett.

A béketárgyalásokra tett erőfeszítések és a nemzetközi beavatkozások ellenére Jemen továbbra is mélyen megosztott és politikailag instabil. A folyamatos konfliktus továbbra is hatással van az ország kormányzására, ami megnehezíti egy stabil és egységes kormányzati struktúra létrehozását.

 

Főváros: Szanaa

Szanaá, Jemen fővárosa az ország nyugati részén, mintegy 2300 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. A város gazdag történelemmel rendelkezik, és a világ egyik legrégebbi, folyamatosan lakott városa.

Szanaa több mint 2500 éves történelemmel büszkélkedhet, és különböző jemeni birodalmak és dinasztiák központja volt. Híres hagyományos építészetéről, amely számos ősi házzal, mecsettel és középülettel rendelkezik. Az UNESCO Világörökség részét képező Szanaa óvárosa különösen híres jellegzetes építészeti stílusáról, amely többszintes, bonyolult geometriai mintákkal és ólomüveg ablakokkal díszített épületeket foglal magában.

Szanaa főbb látnivalói közé tartozik az óváros, amely egyedi építészeti stílusáról ismert, magas, sűrűn egymás mellé épített, döngölt földből és téglából épült házakkal, amelyeket bonyolult gipszdíszek és ólomüvegek díszítenek. A szűk utcák és a nyüzsgő soukok (piacok) bepillantást engednek a város gazdag kulturális örökségébe. A szanaai nagymecset, a világ egyik legrégebbi mecsete, amely a 7. századból származik, fontos vallási és történelmi emlékhely, amely a korai iszlám építészet egyik példája.

A 2008-ban elkészült Al Saleh mecset Jemen egyik legnagyobb mecsete, és az ország kortárs iszlám építészetének jelentős szimbóluma. A Bab al-Jemen, a „Jemen kapuja” a szanaai óváros főbejárata és a város ikonikus szimbóluma. Ez egy nyüzsgő terület, ahol piacok és üzletek kínálnak hagyományos jemeni árukat.

A Dar al-Hajar, más néven a Sziklapalota, közvetlenül Szanaán kívül található. Ez az egykori királyi palota egy sziklaképződmény tetején épült, és lenyűgöző kilátást nyújt a környező tájra. Népszerű turisztikai látványosság, és Jemen egyedülálló építészeti örökségének bizonyítéka. A Jemeni Nemzeti Múzeumban hatalmas gyűjtemény található, amely Jemen gazdag történelmét mutatja be, az ősi civilizációktól kezdve az iszlám korszakig és azon túl.

A város lakossága körülbelül 3 400 000 fő.

 

Terület: 528 000 km2 (203 862 négyzetmérföld)

 

Népesség: 33 697 000 (2022-es becslés)

Jemenben sokszínű etnikai és kulturális lakosság él. A fő etnikai csoport az arabok, akik a lakosság többségét teszik ki. Vannak kisebb etnikai csoportok is, köztük afro-arabok, dél-ázsiaiak, és jelentős a szomáliai menekültek jelenléte, valamint az etiópok és más bevándorlók kisebb csoportjai.

Jemenben az iszlám a fő vallás. A szunnita iszlám uralkodik az országban, különösen a déli és a központi régiókban, de az északi régiókban jelentős síita muszlim közösség is él, elsősorban a zaidi szektához tartozó. Emellett kisebb közösségek vannak az iszmaili és a twelver síita muzulmánok között is.

Jemen hivatalos nyelve az arab. A jemeni arabnak több különböző dialektusa van, amelyek jelentősen eltérhetnek egymástól. Például a szanáni arabot a fővárosban és a környező területeken beszélik, míg a Ta’izzi-Adeni arab a déli területeken elterjedt. További dialektusok közé tartozik a Hadhrami arab a keleti és a tengerparti régiókban. E regionális különbségek ellenére a hivatalos kommunikációban, az oktatásban és a médiában a modern standard arab nyelvet használják.

Jemen lakosságát erős törzsi struktúra is jellemzi, a különböző törzsek jelentős szerepet játszanak a társadalmi és politikai életben. Ez a törzsi hovatartozás az ország mindennapi életének és kormányzásának számos aspektusát befolyásolja.

 

UNESCO világörökségi helyszínek: 5

 

1.Shibam régi fallal körülvett városa (1982) – Magas épületeiről ismert, vályogtéglából épült, gyakran „a sivatag Manhattanjeként” emlegetik.
2. Szana’a óvárosa (1986) – Egyedülálló építészetéről híres történelmi város, többszintes épületekkel, bonyolult gipszdíszítéssel és ólomüveg ablakokkal.
3. Zabid történelmi városa (1993) – Gazdag történelmű ősi város, amely iszlám építészetéről és oktatási intézményeiről ismert.
4. Socotra-szigetcsoport (2008) – Egyedülálló szigetek, amelyek endemikus növény- és állatvilágukról ismertek, és amelyeket gyakran az „Indiai-óceán Galápagos-szigeteként” jellemeznek.

5.A Saba, Marib ősi királyságának nevezetességei (2023) – A Maribban található ősi szabai királysághoz kapcsolódó jelentős régészeti helyszíneket és történelmi emlékműveket tartalmazza.

 

Nemzeti parkok: 4

 

1.Szokotrai Nemzeti Park
2. Jabal Bura Nemzeti Park
3. Jabal Iraf Nemzeti Park

4.Otmah Nemzeti Park