Horvátország

Létrehozás időpontja: június 25. 1991

Rövid története:

század: A mai Horvátország területére szláv törzsek, köztük a horvátok érkeznek.

925: Horvátország független állammá válik Branimir herceg uralkodása alatt.

1102: Horvátország egyesül a Magyar Királysággal, és bekebelezi azt.

1527: Horvátország a mohácsi csata után a Habsburg Monarchia része lesz.

  1. század: Horvátország Ausztria-Magyarország egyik régiója lesz.

1918: Ausztria-Magyarország felbomlása után Horvátország egyesül más délszláv nemzetekkel, és megalakítja a Szerb, Horvát és Szlovén Királyságot.

1941: A második világháború alatt Horvátország független fasiszta állammá válik Ante Pavelic vezetésével.

1945: Horvátország ismét Jugoszlávia része lesz.

1991: Jugoszlávia felbomlása után Horvátország kikiáltja függetlenségét.

1995: A daytoni megállapodás aláírásával véget ér a háború Horvátországban.

2009: Horvátország csatlakozik a NATO-hoz

2013: Horvátország csatlakozik az EU-hoz.

 

Nemzetközi rövidítés: HR

 

Pénznem: Euró (EUR)

 

Internetes domain: .hr

 

Előhívószám: +385

 

Földrajz:

Horvátország északon Magyarországgal, keleten Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával, délen Montenegróval, nyugaton pedig az Adriai-tengerrel határos, ahol Horvátországnak is van tengerpartja.

Horvátország három fő földrajzi régióra osztható. Északon található Pannónia sík vidéke, amely Közép-Európán átnyúlik. Ezen a területen olyan városok találhatók, mint a főváros, Zágráb és Eszék.

Az ország középső részén található a Dinári-hegység, amely az Adriai-tenger partja mentén húzódik, és több hegyvonulatból áll. Ez a terület számos természeti szépségnek is otthont ad, köztük a Plitvicei-tavaknak és a Krka Nemzeti Parknak.

Horvátország déli részén található a gyönyörű strandjairól és turisztikai üdülőhelyeiről ismert tengerparti terület. A tengerpart több mint 1 700 km hosszúságban húzódik, és olyan városokat foglal magában, mint Dubrovnik, Split és Zadar.

 

Legmagasabb csúcs: Dinara, 1 831 méterrel a tengerszint felett.

Horvátország és Bosznia-Hercegovina határán fekszik. A Dinara 1 831 méterrel a tengerszint fölé emelkedik, és a Dinári-hegység része. Ez a csúcs a hegymászók és a turisták kedvelt célpontja, akik a környező tájra nyíló gyönyörű kilátás miatt érkeznek ide. A hegyet néha Sinjal néven is emlegetik.

 

Éghajlat: Mérsékelt és szubtrópusi.

Horvátország éghajlata túlnyomórészt mediterrán, ami azt jelenti, hogy enyhe telek és forró nyarak vannak bőséges napsütéssel. Az éghajlat azonban jelentősen változhat az adott régiótól és földrajzi tényezőktől függően.

Az Adriai-tenger partján, ahol a legnagyobb turisztikai üdülőhelyek találhatók, a nyarak forróak és szárazak, júliusban és augusztusban 30 °C körüli átlaghőmérséklettel. A tél a tengerparton enyhe, a hőmérséklet 10-15°C körül mozog. Horvátország déli részén az éghajlat akár szubtrópusi is lehet, nyáron a hőmérséklet elérheti a 40°C-ot.

Észak- és Horvátország belsejében a telek hidegebbek, és az éghajlat inkább kontinentális. A téli átlaghőmérséklet 0 és 5 °C között mozog, a nyári hőmérséklet pedig 25-30 °C körül van.

 

Állat- és növényvilág:

Horvátországban számos védett természeti terület és nemzeti park található, amelyek különböző állat- és növényfajokat őriznek.

A Dinári-hegységben és az Adriai-tenger partvidékén számos madárfaj megtalálható, köztük az aranysas, a vándorsólyom, a mediterrán sirály, a nagy kormorán és a dalmát pelikán. Az Adriai-tenger delfineknek, polipoknak és tengeri teknősöknek ad otthont.

Sokféle növényfaj is megtalálható, különösen a mérsékelt és szubtrópusi éghajlatú területeken. A tengerpart mentén olajfák, citrusfélék, fügefák és rozmaringfák találhatók. A magasabban fekvő területeken hegyi rétek, fenyők és nyírfák találhatók.

Különböző állatfajok találhatók, mint például az eurázsiai hiúz, a sziklamarha, a szürke farkas, a barnamedve, különböző kígyó- és gyíkfajok, köztük az endemikus montpellier-i kígyó. A Plitvicei-tavak Nemzeti Parkban számos állatfajjal találkozhatunk, többek között szarvasokkal, hiúzokkal, vidrákkal, farkasokkal és rókákkal.

 

Mezőgazdaság:

A horvátországi mezőgazdaság sokszínű, és magában foglalja a gabona-, zöldség-, gyümölcs-, szőlő- és olajfatermesztést, az állattenyésztést és a halászatot.

Horvátország ismert szőlőültetvényeiről és borkészítési kultúrájáról. Horvátországban több mint 300 különböző szőlőfajtát termesztenek, és a bortermelés jelentős az ország gazdasága szempontjából. Az olyan régiók, mint Isztria, Dalmácia, Krk és Hvar kiváló borairól ismertek.

Egy másik jelentős iparág az olívaolaj-termelés. Horvátországban körülbelül 4 millió olajfa található, ami az európai olajfák több mint felét teszi ki. A horvát olívaolajat a világ legjobbjai között tartják számon.

A horvátországi földrajzi és éghajlati viszonyok sokfélesége miatt a különböző régiókban különböző növényeket termesztenek. A tengerpart mentén olajbogyót, szőlőt, fügét, citrusféléket és más szubtrópusi növényeket termesztenek. A szárazföldi területeken a gabonafélék, a kukorica, a napraforgó, a burgonya és a zöldségek termesztésére összpontosítanak.

Horvátországban jelentős a halászati ipar is, különösen az Adriai-tenger partvidékén, ahol olyan halakat, mint a tonhal, a szardínia, a szardella és a tengeri teknősök halászata.

 

Természeti erőforrások kitermelése:

Horvátország fő ásványkincsei közé tartozik a kőolaj, a földgáz, a bauxit, a lignit, a kaolin, a só és a kő.

Horvátország korlátozott kőolaj- és földgázkészletekkel rendelkezik, amelyek főként az ország északkeleti részén, különösen a Pannon-medencében találhatók. A feltárást és a kitermelést hazai és nemzetközi energetikai vállalatok végzik.

Dalmáciában bányásznak bauxitot, és a kitermelt anyagot alumíniumgyártásra használják. Horvátország Sisak városának közelében lignitet is bányászik, amelyet villamosenergia-termelésre használnak. Horvátország több területén, különösen Dalmácia partvidékén kőzetet bányásznak, amelyet építőanyagok előállítására használnak.

A Horvátországban kitermelt másik jelentős nyersanyag a só. A sótelepek a tengerparti területeken találhatók, és sógyártásra használják őket. Horvátországban több sótelep is található, a legnagyobb közülük Ston város közelében található.

 

Ipar:

Horvátországban jelentős az élelmiszeripar, amely magában foglalja az élelmiszer- és italgyártást. Az egyik legnagyobb gyártó az Agrokor konglomerátum, amely olyan termékek előállítására szakosodott, mint a tészta, liszt, tejtermékek és cukrászsütemények.

A horvátországi gépipar főként a hajóépítésre és a hajófelszerelések gyártására összpontosít. A fő hajógyárak Rijekában, Splitben és Zadarban találhatók. A gépgyártás magában foglalja a járművek, például személygépkocsik, buszok és teherautók gyártását is.

A vegyipar főként műtrágyákat, színezékeket és gyógyszereket állít elő. Az egyik legnagyobb gyártó a Petrokemija konglomerátum, amely műtrágyagyártásra szakosodott.

A horvátországi villamosenergia-termelés az atomenergiára, a vízenergiára és a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló villamosenergia-termelésre összpontosít. Horvátország egyetlen atomerőművel rendelkezik, amely a szomszédos Szlovéniában található Krško város közelében található. A vízenergiát több vízerőműben termelik, különösen a Dráva folyón.

 

Szolgáltatások és a gazdaság egyéb területei: Informatika, turizmus, közúti és tengeri közlekedés, valamint szolgáltatások.

 

Természeti és történelmi látnivalók:

Horvátország számos turisztikai látványosságot kínál, és a világ minden tájáról érkező látogatók kedvelt célpontja.

A legnagyobb vonzerőt a gyönyörű tengerpartok és az Adriai-tenger partján fekvő festői városok jelentik. A fő történelmi látnivalók Dubrovnik óvárosa és a spliti Diocletianus-palota, bár sok más is van. Ezen kívül Horvátországban nemzeti parkok, történelmi nevezetességek, kulturális fesztiválok és más érdekes helyek is vannak, mint például a Plitvicei-tavak, Zadar vagy Isztria.

Lehetőség van aktív pihenésre is, például túrázásra, kerékpározásra, búvárkodásra, szörfözésre, vitorlázásra és más vízi sportokra. Horvátország változatos természeti szépségeivel és kulturális örökségével számos lehetőséget kínál a turistáknak a különböző típusú aktív nyaralásokra.

 

 

Kormányzati forma: Parlamenti Köztársaság

Horvátország parlamentáris köztársaság, többszintű kormányzati rendszerrel. Az államfő az elnök, aki túlnyomórészt képviseleti szerepet tölt be, de bizonyos hatáskörökkel is rendelkezik a külpolitika, a védelem és a bírák kinevezése terén. Az elnököt közvetlen népszavazással választják ötéves időtartamra.

A valódi hatalom azonban Horvátországban a kormányé. A kormányt a miniszterelnök vezeti, és a parlamentnek tartozik elszámolással. Az egykamarás parlament neve Sabor. A Sabor 151 tagból áll, és négyéves ciklusra választják.

Horvátországban regionális és helyi önkormányzatok is működnek. Horvátország megyékre, városokra és községekre oszlik. A helyi önkormányzatok felelősek a helyi közigazgatásért és a polgároknak nyújtott szolgáltatásokért.

 

Főváros: Zágráb

Zágráb gazdag, a középkorig visszanyúló történelemmel rendelkezik, és számos kulturális és történelmi nevezetességgel rendelkezik. A legjelentősebbek közé tartozik a Szent István-székesegyház, a Horvát Nemzeti Színház, a Horvát Nemzeti Múzeum, a Dolac piac és mások.

Zágráb emellett fontos gazdasági központ is, számos vállalatnak és intézménynek ad otthont. A legjelentősebb területek közé tartozik az informatika, az élelmiszeripar, a gyógyszeripar és a turizmus. A város lakossága körülbelül 790 000 fő.

Zágráb több rangos egyetemnek ad otthont, köztük a Zágrábi Egyetemnek, amely az ország legrégebbi és legnagyobb egyeteme. Zágráb számos jelentős kulturális és sporteseménynek is otthont ad, például a Zágrábi Filmfesztiválnak és a Zagreb Indoors teniszbajnokságnak.

 

Terület: 56 594 km2 (21 851 négyzetmérföld)

 

Népesség: 4 030 000 (2022-es becslés)

Horvátország lakossága etnikailag viszonylag homogén, túlnyomórészt horvátok alkotják, akik a lakosság több mint 90%-át teszik ki. A kisebbségek közé tartoznak a szerbek, bosnyákok, albánok, magyarok, szlovének és mások.

Horvátországban a népsűrűség viszonylag alacsony, négyzetkilométerenként (189 fő/négyzetmérföld) körülbelül 73 ember él. A legtöbben a tengerparton és a nagyobb városok, például Zágráb, Split, Fiume és Eszék közelében élnek.

Horvátország lakosságának átlagéletkora 44 év körül van. Horvátországban viszonylag magas az urbanizációs arány, a lakosság mintegy 60%-a városi területeken él.

A horvátországi demográfiai mutatókban vannak regionális különbségek. Például az Isztriai régióban és Zágráb környékén a lakosság átlagéletkora magasabb, mint más régiókban.

 

UNESCO világörökségi helyszínek: 10

 

  1. Dubrovnik óvárosa (1979) – Dubrovnik az Adria partvidékének egyik legszebb városa, amely történelmi és kulturális nevezetességeiről, például kastélyairól, templomairól és palotáiról ismert.
  2. Plitvicei-tavak Nemzeti Park (1979) – A Plitvicei-tavak Nemzeti Park Horvátország legnagyobb és legrégebbi nemzeti parkja, amely gyönyörű vízeséseiről és tavairól ismert.
  3. Split történelmi komplexuma a Diocletianus-palotával (1979) – Ez a komplexum számos történelmi és kulturális nevezetességet foglal magában, például a spliti Diocletianus-palotát és a šibeniki Szent Jakab-katedrálist.
  4. Trogir történelmi városa (1997) – Trogir egy kisváros az Adria partján, amely történelmi nevezetességeiről, például a Szent Lőrinc-székesegyházról ismert.
  5. A Kárpátok és Európa más régióinak ősi és ősbükkös erdei (2007) – Ez a terület festői tájairól, ősi városairól és strandjairól ismert.
  6. Eufrázusi bazilika (1997) – Ez a komplexum a tengerparti kisvárosban, Porečben található. A komplexumot alkotó építmények a 6. századból származnak, és a korai keresztény építészet és művészet példái.
  7. Stećci (2016) – Középkori kősírok és síremlékek, amelyeket különböző díszítések és domborművek díszítenek.
  8. Szent Jakab-székesegyház Šibenikben (2000) – Ez a székesegyház Šibenik egyik legjelentősebb nevezetessége, amely építészetéről és művészeti alkotásairól ismert.
  9. Velencei védelmi művek a 15-17. század között: Stato da Terra (2017) – A Velencei Köztársaság által a 16. és 17. században a Velencei Köztársaság területének védelme érdekében épített védelmi építmények sorát tartalmazza.
  10. Stari Grad síkság Hvar szigetén (2008) – Ez a terület a régió középkori vidéki életéről tanúskodó ősi tanyáiról és tájképi elemeiről ismert.

 

Nemzeti parkok: 8

 

  1. Brijuni Nemzeti Park
  2. Kornati Nemzeti Park
  3. Krka Nemzeti Park
  4. Mljet Nemzeti Park
  5. Paklenica Nemzeti Park
  6. Plitvicei-tavak Nemzeti Park
  7. Risnjak Nemzeti Park
  8. Északi Velebit Nemzeti Park