NICARAGUA

Létrehozás időpontja: szeptember 15, 1821

Rövid történelem:

Kolumbusz előtti korszak: Nicaraguát az európaiak megérkezése előtt különböző őslakos népek lakták, köztük a nicaraók és a chorotegák.

1524: A spanyol gyarmatosítás a Francisco Hernández de Córdoba vezette spanyol hódítók érkezésével kezdődik, akik megalapították Granada és León városát.

1821: Nicaragua a Közép-amerikai Föderáció részeként elnyeri függetlenségét Spanyolországtól.

1838: A Közép-amerikai Föderáció felbomlik, és Nicaragua független köztársasággá válik.

1855-1857: William Walker amerikai kalandor rövid időre átveszi az irányítást Nicaragua felett, és elnökké nyilvánítja magát, de végül vereséget szenved a közép-amerikai hadseregek koalíciójától.

1893: José Santos Zelaya a Liberális Pártból átveszi a hatalmat, és ezzel a modernizáció és a viszonylagos stabilitás időszaka veszi kezdetét, de uralma ellenállásba is ütközik.

1912-1933: Az Egyesült Államok időnként megszállja Nicaraguát, hogy megvédje érdekeit és fenntartsa a stabilitást, különösen a politikai zavargások idején.

1936-1979: A Somoza-dinasztia – Anastasio Somoza Garcíával kezdve – hosszú ideig tartó önkényuralmi rendszert hoz létre. A dinasztiához tartozik Luis Somoza Debayle és Anastasio Somoza Debayle.

1961: Megalakul a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front (FSLN), amely a Somoza-rezsim elleni ellenzék élére áll.

1978-1979: A nicaraguai forradalom a Somoza-dinasztia megdöntéséhez vezet. A Daniel Ortega vezette sandinisták átveszik a kormány irányítását.

1980-1990: Polgárháború tör ki a sandinista kormány és az Egyesült Államok által támogatott kontrák között. Ezt az időszakot jelentős erőszak és gazdasági zűrzavar jellemzi.

1990: A sandinisták elveszítik a választásokat Violeta Chamorroval szemben, ami a demokratikus átmenet és a politikai változások időszakának kezdetét jelenti.

2006: Daniel Ortegát, a korábbi sandinista vezetőt újraválasztják elnöknek.

2010s: Ortega kormányát egyre több kritika éri autoriter viselkedés, az ellenzék elnyomása és a demokratikus intézmények aláásása miatt.

2018: Az Ortega kormánya elleni tiltakozások erőszakos összecsapásokhoz vezetnek, amelyek számos halálos áldozatot követelnek és fokozott nemzetközi elítélést váltanak ki.

 

Nemzetközi rövidítés: NIC

 

Pénznem: Nicaraguai Córdoba (NIO)

A Córdoba Nicaragua hivatalos pénzneme, amelyet Francisco Hernández de Córdoba spanyol hódítóról neveztek el, aki fontos szerepet játszott a térség spanyol gyarmatosításában. A valuta 100 kisebb egységre, úgynevezett centavóra van osztva. Az 1912-es bevezetése óta, amellyel a peso helyébe lépett, a Córdoba többször is átértékelődött az infláció kezelése és a gazdaság stabilizálása érdekében. Egy jelentős felértékelésre 1988-ban került sor a hiperinfláció miatt, ami a második Córdoba (Córdoba Oro) bevezetéséhez vezetett.

A nicaraguai bankjegyek 10, 20, 50, 100, 200, 500 és 1000 Córdoba címletűek, és az ország gazdag kulturális örökségét bemutató kiemelkedő nemzeti szimbólumokat, történelmi személyiségeket és nevezetességeket ábrázolnak. Érmék 5, 10, 25 és 50 centavó, valamint 1, 5 és 10 Córdoba címletekben kaphatók, jellemzően nemzeti szimbólumokat és fontos történelmi személyiségeket ábrázolva, amelyek Nicaragua történelmét és kulturális identitását tükrözik.

A Nicaraguai Központi Bank (Banco Central de Nicaragua) felügyeli a valuta kezelését, beleértve a bankjegyek és érmék kibocsátását is, valamint a valuta stabilitásának fenntartásán és az ország gazdaságpolitikájának támogatásán dolgozik. Az ország többször is gazdasági instabilitáson ment keresztül, ami hatással volt a Córdoba értékére, de a valuta stabilizálására és megerősítésére irányuló erőfeszítések folytatódnak.

 

Internet domain: .ni

 

Tárcsázási kód: +505

 

Időzóna: -6 GMT

 

Földrajz:

Nicaragua Közép-Amerikában található, északon Honduras, délen Costa Rica határolja. Keletről a Karib-tenger, nyugatról pedig a Csendes-óceán partjaival rendelkezik. Az ország változatos domborzatához vulkanikus hegyvonulatok, kiterjedt tavak, esőerdők és tengerparti síkságok tartoznak.

Kiemelkedő földrajzi jellemzői közé tartozik számos nagyobb tó, amelyek közül a Nicaragua-tó és a Managua-tó a legnagyobbak. A Cocibolca néven is ismert Nicaragua-tó Közép-Amerika legnagyobb édesvízi tava, amely édesvízi cápákról és vulkanikus szigetekről nevezetes.

Nicaragua Karib-tengeri partvidéke, más néven a Szúnyog-part kulturális és ökológiai szempontból is változatos. Ez a régió a nagyobb Karib-tengeri medence része, és az őslakos és afro-karibi kultúrák keveredése, valamint az ökoszisztémák gazdag választéka jellemzi, beleértve a mangroveerdőket, lagúnákat és trópusi esőerdőket.

Az ország számos aktív és szunnyadó vulkánnal is büszkélkedhet, mint például a Masaya, a Concepción és a Mombacho, amelyek hozzájárulnak a változatos és drámai tájképhez. Nicaragua esőerdői, különösen a Bosawás Bioszféra Rezervátumban, Közép-Amerika legnagyobbjai közé tartoznak, és számos növény- és állatfaj számára nyújtanak kritikus élőhelyet.

 

Legmagasabb csúcs: Mogoton 2 103 m (6 900 láb a tengerszint felett)

Nicaragua és Honduras határán található hatalmas sztratovulkán. Nicaraguában Nueva Segovia megye területén található.

Ez a csúcs impozáns sziluettjéről és kihívást jelentő túraútvonalairól ismert, amelyek vonzzák a kalandtúrázókat és hegymászókat.

 

Éghajlat:

Nicaragua éghajlata a változatos földrajzának köszönhetően jelentősen eltér a különböző régiókban. A csendes-óceáni partvidéken, ahol a főváros, Managua található, trópusi szavanna éghajlat uralkodik. Ebben a régióban az ország más részeihez képest magasabb a hőmérséklet és kevesebb a csapadék. A száraz évszak, az úgynevezett “verano” novembertől áprilisig tart, az átlaghőmérséklet 25 °C és 30 °C között mozog. Az esős évszak, vagy “invierno” májustól októberig tart, az átlaghőmérséklet 27°C és 32°C között van. Ebben az időszakban a csapadék mennyisége a közepestől a hevesig terjed.

Ezzel szemben Nicaragua karibi partvidékét trópusi esőerdei éghajlat jellemzi. Ezen a területen a hőmérséklet egész évben magas, jellemzően 24°C és 30°C közötti, és egész évben jelentős mennyiségű csapadék hull. A legnagyobb esőzések szeptemberben és októberben fordulnak elő, így ez a régió az ország egyik legcsapadékosabb része.

Nicaragua középső hegyvidéki és hegyvidéki régióiban mérsékeltebb az éghajlat. Ezeken a területeken, beleértve az olyan városokat, mint Matagalpa és Jinotega, a magasabb fekvés miatt enyhébb hőmérséklet uralkodik. A nappali hőmérséklet átlagosan 15 °C és 25 °C között van, míg az éjszakai hőmérséklet jelentősen csökkenhet, ami néha lehűlést és a magasabban fekvő területeken időnként fagyot okoz.

A Nicaragua-tó és a Managua-tó körüli területeken nedves trópusi éghajlat uralkodik, amelyet magas hőmérséklet és páratartalom jellemez. Az átlaghőmérséklet ezeken a területeken 25 °C és 30 °C között mozog, és a csapadék mennyisége jelentős, különösen a májustól októberig tartó esős évszakban.

 

Állat – és növényvilág:

Nicaragua karibi partvidékének dzsungelei és esőerdői sokféle fajnak adnak otthont, köztük többféle majomfajnak, például az üvöltőmajmoknak és a pókmajmoknak, valamint jaguároknak, tapíroknak és kajmánoknak.

Nicaragua csendes-óceáni partvidéke számos tengeri élőlénynek ad otthont, köztük számos tengeri teknősfajnak, mint például az olajfekete, a bőrhátú és a karvalyteknős. Ez a régió változatos halfajoknak, delfineknek és alkalmanként bálnáknak is otthont ad.

Nicaragua madárvilága bőséges és változatos a különböző régiókban. Az esőerdőkben gyakoriak a papagájok, köztük a skarlát arák, míg az ország különböző részein kolibrik és sasok is megtalálhatók. Nicaragua változatos ökoszisztémái több mint 700 madárfajnak nyújtanak élőhelyet, így az ország a madármegfigyelők paradicsoma.

A karibi partvidék esőerdei gazdag trópusi növényzetűek, beleértve a különböző fafajokat, mint például a mahagóni, a ceiba és a kapok, valamint számos szőlő, páfrány és orchidea. Ezeket az esőerdőket sűrű, buja növényzet jellemzi a magas csapadékmennyiség és páratartalom miatt.

A csendes-óceáni partvidék szavannái és száraz erdei a szárazabb éghajlathoz alkalmazkodott fajoknak adnak otthont. Ide tartoznak a különféle kaktuszok és szukkulensek, valamint a száraz évszakban termő lombhullató fák. Ezeken a területeken a száraz évszak igen gyakori, ami olyan növényvilág alkalmazkodásához vezetett, amely hosszabb vízmentes időszakokat is képes túlélni.

Nicaragua számos védett területtel és nemzeti parkkal is büszkélkedhet, mint például a Bosawás Bioszféra Rezervátum, amely Közép-Amerika egyik legnagyobb esőerdeje, és az ország biológiai sokféleségének jelentős részének ad otthont.

 

Mezőgazdaság:

A kávéültetvények a mezőgazdasági ágazat meghatározó elemei, a kávé az ország egyik fő exportterméke. A kávétermelés nagy része Matagalpa, Jinotega és Nueva Segovia hegyvidéki régióiban folyik, ahol az éghajlat ideális a kiváló minőségű arabica bab termesztéséhez.

A kávén kívül Nicaragua mezőgazdasága magában foglalja az állattenyésztést is, mint például a szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztést. Az állattenyésztési ágazat alapvető fontosságú mind a hazai élelmiszertermelés, mind az export szempontjából. Különösen a marhahús jelentős exportcikk, Nicaragua Közép-Amerika egyik vezető marhahúsexportőre.

A dohány és a cukornád szintén fontos mezőgazdasági termékek Nicaraguában. Az Estelí környéki régió híres kiváló minőségű dohányáról, amelyet a világszerte exportált prémium szivarok előállításához használnak. A cukornádat elsősorban az ország nyugati részein termesztik, és termesztése támogatja a cukor- és etanolgyártást.

További jelentős mezőgazdasági termékek a banán, a platán, a földimogyoró és a kukorica, amelyek mind a belföldi fogyasztás, mind az export szempontjából létfontosságúak. A termények sokfélesége tükrözi az ország változatos éghajlatát és domborzatát, ami a mezőgazdasági tevékenységek széles skáláját teszi lehetővé.

 

Természeti erőforrások kitermelése:

Az arany az egyik elsődleges nyersanyag, amelyet Nicaraguában bányásznak, és az aranybányászat jelentős szerepet játszik az ország gazdaságában. Az aranybányászat több régióban összpontosul, többek között Bonanzában, Siunában és Rositában az észak-karibi partvidéki autonóm régióban. Nicaragua Közép-Amerika vezető aranytermelői közé tartozik, és az arany az egyik legfontosabb exporttermék.

Az aranyon kívül Nicaragua geológiája, amelyet a vulkáni tevékenység befolyásol, különböző ipari ásványi anyagokat, például homokot, kavicsot és habarcsot is tartalmaz. Ezek az anyagok létfontosságúak az építőiparban és más ipari felhasználásokban. Nicaragua vulkanikus tája, aktív és szunnyadó vulkánokkal, hozzájárul ezen anyagok bőségéhez.

A természeti erőforrások kitermelése Nicaraguában más fémeket is magában foglal, mint például az ezüst és a réz, amelyeket az aranyhoz képest kisebb mértékben bányásznak. Ezek a fémek hozzájárulnak a bányászati ágazat össztermeléséhez és gazdasági jelentőségéhez.

 

Ipar:

Az élelmiszer-feldolgozás kulcsfontosságú iparág Nicaraguában, amely magában foglalja a kávé, a cukor, a hús, a tejtermékek és más mezőgazdasági termékek feldolgozását. A kávéfeldolgozás különösen jelentős, mivel Nicaragua jelentős kávétermelő és -exportőr. A cukoripar szintén létfontosságú szerepet játszik, a cukornád termesztése és feldolgozása kulcsfontosságú gazdasági tevékenység.

A textil- és ruhaipar alapvető fontosságú Nicaragua exportgazdasága számára. Az ország ruházatot, lábbeliket és különféle textiltermékeket gyárt mind a belföldi fogyasztásra, mind a nemzetközi piacokra. A ruházati ágazat részesül a Közép-Amerika-Dominikai Köztársaság szabadkereskedelmi megállapodás (CAFTA-DR) előnyeiből, amely megkönnyíti az Egyesült Államok piacára való bejutást.

A fa fontos természeti erőforrás Nicaraguában, ami fejlett fafeldolgozó, bútor- és fatermékgyártó iparágat eredményezett. Az erdészeti ágazat nyersanyagokat szállít ezen iparágak számára, hozzájárulva mind a belföldi piacokhoz, mind az exporthoz.

Nicaragua növekvő feldolgozóiparral is rendelkezik, amely magában foglalja a vegyi anyagok, fémtermékek és italok gyártását. Az ipari ágazat profitál az ország szabadkereskedelmi övezeteiből, amelyek vonzzák a külföldi befektetéseket és növelik az exportkapacitásokat.

Emellett Nicaragua fejleszti a megújuló energiaforrások ágazatát, a geotermikus, szél- és napenergiára összpontosítva, kihasználva természeti erőforrásait, hogy diverzifikálja ipari bázisát és csökkentse az importált üzemanyagoktól való függőséget.

 

Szolgáltatások és egyéb gazdasági területek: turizmus, pénzügyi szolgáltatások és IT.

 

Természeti és történelmi látnivalók:

A Nicaragua-tó (Cocibolca-tó) és a Managua-tó (Xolotlán-tó) Közép-Amerika legnagyobb édesvízi tavai közé tartozik. A Nicaragua-tó a legnagyobb, és édesvízi cápáiról és vulkanikus szigeteiről nevezetes. Ezek a tavak lehetőséget nyújtanak horgászatra, csónakázásra és vadon élő állatok megfigyelésére. A Nicaragua-tó különösen híres az Ometepe-szigetről, amelyet két vulkán, a Concepción és a Maderas alkot, és amely egyedülálló tájakat és ideális helyeket kínál túrázásra, madármegfigyelésre és pihenésre.

Nicaragua számos aktív vulkánnak ad otthont, köztük a San Cristóbal, a Momotombo és a Telica. Ezek a vulkanikus területek nemcsak lélegzetelállító látványt nyújtanak, hanem lehetőséget nyújtanak a vulkáni tevékenység megfigyelésére is. A San Cristóbal Nicaragua legmagasabb vulkánja, míg a León közelében található Momotombo tökéletes kúp alakjáról és történelmi jelentőségéről ismert, mivel 1610-ben drámai kitörés történt. A Telica az egyik legaktívabb vulkán, és népszerű az éjszakai túrákon, ahol izzó lávát figyelhetünk meg.

Az ország strandjai szintén nagy vonzerőt jelentenek: a csendes-óceáni partvidék olyan népszerű célpontokat kínál, mint a szörfözésről és pezsgő éjszakai életéről ismert San Juan del Sur, valamint a Karib-tenger partján található Corn-szigetek, amelyek tiszta vizükről, korallzátonyaikról és nyugodt hangulatukról híresek.

Nicaragua esőerdői, különösen az olyan területek, mint a Bosawás Bioszféra Rezervátum és az Indio Maíz Biológiai Rezervátum, gazdagok biológiai sokféleségben. Ezek a rezervátumok számos növény- és állatfajnak adnak otthont, így az ökoturizmus és a vadon élő állatok megfigyelésének elsődleges helyszínei.

Történelmileg Nicaragua számos gyarmati várossal is büszkélkedhet, mint például Granada és León. Az 1524-ben alapított Granada az egyik legrégebbi város Amerikában, és jól megőrzött spanyol gyarmati építészetéről, élénk piacairól és színes utcáiról ismert. León, egy másik történelmi város, gyarmati templomairól, forradalmi történelméről és élénk kulturális életéről híres.

 

 

Államforma: elnöki köztársaság

Nicaragua elnöki köztársaság, amelynek kormányzati rendszere formálisan demokratikus, de a demokratikus gyakorlatával kapcsolatban kritikák érik. A népszavazás útján megválasztott elnök egyszerre tölti be az államfői és a kormányfői tisztséget. Az elnök felelős a törvények végrehajtásáért, a közigazgatás felügyeletéért és a végrehajtó hatalom irányításáért. Az elnök hivatali ideje öt év, és nincs hivatali időhatár, mivel az alkotmány legutóbbi módosításai lehetővé tették a határozatlan idejű újraválasztást.

A törvényhozó hatalmat az egykamarás nemzetgyűlés (Asamblea Nacional) gyakorolja. Ez a törvényhozó testület jogosult törvényeket hozni, elfogadni a nemzeti költségvetést, és felügyeletet gyakorolni a végrehajtó hatalom felett. A nemzetgyűlés tagjait ötéves időtartamra választják meg arányos képviseleti rendszerben.

A nicaraguai igazságszolgáltatás alkotmányosan független, és a jogvédelem és az igazságszolgáltatás biztosítása érdekében különböző bírói instanciákat foglal magában. A legfelsőbb bírói hatóság a Legfelsőbb Bíróság (Corte Suprema de Justicia), amely az alkotmányos és jogértelmezési kérdésekben a végső szót mondja ki. Az igazságszolgáltatáshoz fellebbviteli bíróságok, kerületi bíróságok és helyi bíróságok is tartoznak.

A demokratikus rendszer formális felépítése ellenére Nicaragua jelentős politikai kihívásokkal és kritikákkal szembesült. A Daniel Ortega elnök vezette kormányt azzal vádolták, hogy aláássa a demokratikus intézményeket, elnyomja a politikai ellenzéket, és a hatalom megtartása érdekében manipulálja a választási folyamatokat. Ezek az intézkedések a demokrácia és a jogállamiság eróziójával kapcsolatos aggodalmakhoz vezettek az országban.

 

Főváros: Managua

Managua, Nicaragua fővárosa a Managuai-tó délnyugati partján fekszik. Az ország legnagyobb városa, politikai, gazdasági és kulturális központként szolgál.

A város viharos történelme jelentős eseményekkel és katasztrófákkal tarkított. Az egyik legpusztítóbb az 1972-es földrengés volt, amely nagy károkat okozott, mintegy 10 000 ember halálát okozta, és a város nagy részét romokban hagyta. Ez a katasztrófa mélyen befolyásolta Managua fejlődését és építészetét.

Managua építészete változatos, a modern és hagyományos elemek keveredését tükrözi, valamint a gyarmati építészet néhány maradványát. A fontos nevezetességek közé tartozik a Nemzeti Palota, amely a Nemzeti Múzeumnak ad otthont, valamint a régi katedrális, amely az 1972-es földrengésben súlyosan megsérült, és azóta ikonikus romhalmazzá vált. Az 1990-es években épült új managuai katedrális a modern vallási építészetet képviseli. További jelentős látnivalók közé tartozik a Rubén Darío Nemzeti Színház és különböző múzeumok, például az Acahualinca Múzeum, amely a vulkáni hamuban megőrzött ősi lábnyomokat mutatja be.

Míg sok turista gyakran látogat el olyan történelmi városokba, mint Granada vagy León, Managua számos látnivalót kínál a látogatók számára. Ezek közé tartoznak a kulturális és történelmi múzeumok, az olyan élénk piacok, mint a Roberto Huembes piac, valamint a Puerto Salvador Allende néven ismert, újonnan kialakított tóparti terület mentén tett kényelmes séták lehetőségei. A város emellett parkokkal, terekkel és műemlékekkel is rendelkezik, amelyek gazdag történelmét és kulturális örökségét tükrözik.

A város lakossága körülbelül 1 055 000 fő.

 

Terület: 130 370 km² (50 340 négyzetmérföld)

 

Népesség: 6 948 000 (2022-es becslés)

Nicaragua fő etnikai csoportja a meszticek, akik vegyes európai és őslakos származásúak, és a lakosság többségét teszik ki. A meszticeken kívül Nicaragua számos őslakos csoportnak ad otthont, különösen a Karib-tenger partvidékén. Ezek közé tartoznak a miskitók, a szumók (más néven mayangna) és a rama népek. A Karib-tenger partvidékén él egy kisebb afro-nicaraguai népesség is, amely magában foglalja a kreolokat és a garifunákat, az afrikai rabszolgák és az őslakosok leszármazottait.

A spanyol a hivatalos nyelv, és az egész országban általánosan beszélik. A Karib-tenger partvidékén azonban különböző őslakos nyelveket, például a miskitót, a mayangnát és a ramát is beszélik. Az angol nyelv szintén fontos szerepet játszik ebben a régióban, különösen a kreol lakosság körében.

Nicaragua lakosságának többsége keresztény, a római katolikus egyháznak van a legnagyobb híve. Jelentős azonban az evangélikus protestánsok száma is. Egyéb vallási csoportok közé tartoznak a Jehova Tanúi, a mormonok és az őslakos vallások követőinek kisebb közösségei.

 

UNESCO világörökségi helyszínek: 2

 

1. León katedrális (2011) – León városának történelmi katedrálisa – fontos kulturális műemlék, gazdag történelemmel és építészeti szépséggel.
2. León Viejo (2000) – Az egyik legrégebbi spanyol település Amerikában, amelynek romjai fontos tanúbizonyságai a spanyol királyság 16. századi társadalmi és gazdasági struktúráinak.

 

Nemzeti parkok: 3

 

1.Volcán Masaya Nemzeti Park
2. Archipielago Zapatera Nemzeti Park

3.Cerro Saslaya Nemzeti Park