SAINT LUCIA

Létrehozás időpontja: február 22, 1979

Rövid története:

Az európai kapcsolatfelvétel előtt: Az európaiak megérkezése előtt Saint Luciát az arawákok lakták, akik feltehetően i.sz. 200-400 körül érkeztek. Később a karibok kiszorították őket Kr. u. 800 körül.

16-17. század: A szigetet a 15. század végén és a 16. század elején európai felfedezők látták meg. A 17. században a franciák és a britek is megpróbálták letelepíteni a szigetet. A franciák 1660-ban hozták létre az első állandó európai települést.

18. század: Saint Lucia számos alkalommal cserélt gazdát a franciák és a britek között a Karib-tengeren való stratégiai elhelyezkedése miatt. A napóleoni háborúk idején a sziget feletti ellenőrzés gyakran változott. A 18. század végére a sziget 14 alkalommal cserélt gazdát.

1814: A párizsi békeszerződéssel a szigetet véglegesen átengedték a briteknek, és brit gyarmattá vált.

1838: Saint Lucia bekerült a brit Windward-szigetekhez, a Kis-Antillák brit gyarmatainak csoportjához.

20. század: Saint Lucia, a brit Nyugat-Indiák más területeivel együtt, fokozatosan nagyobb önigazgatásra tett szert. 1958-ban része lett a Nyugat-indiai Föderációnak, amely a brit karibi gyarmatok politikai uniójának létrehozására tett kísérlet volt. A föderáció 1962-ben felbomlott.

1967: Saint Lucia az Egyesült Királyság társult államává vált, és teljes ellenőrzést kapott a belügyei felett, míg az Egyesült Királyság megtartotta a védelmi és külpolitikai felelősséget.

1979: Február 22-én Saint Lucia elnyerte teljes függetlenségét az Egyesült Királyságtól, és szuverén állammá vált a Nemzetközösségen belül.

21. század: Saint Lucia független nemzetként folytatta fejlődését, szembenézve a kis szigetállamokra jellemző gazdasági és politikai kihívásokkal. Gazdasága megerősítése érdekében a turizmusra, a mezőgazdaságra és a nemzetközi kereskedelemre összpontosított.

 

Nemzetközi rövidítés: WL

 

Pénznem: Kelet-karibi dollár (XCD)

Saint Lucia pénzneme a kelet-karibi dollár. Ezt a valutát nemcsak Saint Lucián, hanem a Kelet-karibi Valutaunió (ECCU) más országaiban is használják, amelyhez Antigua és Barbuda, Dominika, Grenada, Saint Kitts és Nevis, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Anguilla és Montserrat tartozik. A kelet-karibi dollárt a Kelet-karibi Központi Bank (ECCB) bocsátja ki, amely a monetáris politikáért és a valuta stabilitásának fenntartásáért felelős.

A kelet-karibi dollárt az Egyesült Államok dollárjához kötötték, 2,70 XCD/1 USD rögzített árfolyamon, ami stabilitást biztosít és elősegíti a régión belüli és a nemzetközi partnerekkel folytatott kereskedelmet.

A forgalomban lévő bankjegyek címletei 5, 10, 20, 50 és 100 dollár. Az érmék címlete 1, 2, 5, 10 és 25 cent, valamint 1 dollár és 2 dollár. A bankjegyeken a tagországok neves személyiségeinek és nevezetességeinek képei láthatók, míg az érmék jellemzően II. Erzsébet királynő profilját ábrázolják, tükrözve a brit monarchiához fűződő történelmi kapcsolatokat.

 

Internetes domain: .ic

 

Tárcsázási kód: +662

 

Időzóna: -4 GMT

 

Földrajz:

A Karib-tenger keleti részén, az Atlanti-óceán és az Atlanti-óceán találkozásánál fekvő Kis-Antillák szigetországa. A sziget északon Martinique, délen pedig Saint Vincent és a Grenadine-szigetek között fekszik.

Saint Lucia túlnyomórészt egy fő szigetből áll. Bár az ország területét elsősorban a fősziget alkotja, számos kisebb szigetecske és kis öböl is tartozik hozzá, mint például a Maria-szigetek és a Pigeon-sziget. A Pigeon-sziget, amelyet ma már egy gát köt össze a szárazfölddel, nevezetes történelmi és kulturális helyszín.

A sziget hegyvidéki domborzatáról ismert, beleértve az ikonikus ikercsúcsokat, a Pitonokat, amelyek az UNESCO Világörökség részét képezik. Ezek a vulkanikus tornyok, a Gros Piton és a Petit Piton, drámaian emelkednek ki a tengerből, és Saint Lucia egyik szimbóluma. A sziget földrajzát buja esőerdők, gyönyörű strandok és termékeny völgyek jellemzik.

 

Legmagasabb csúcs: Mount Gimie 850 m (2 789 láb a tengerszint felett)

A Mount Gimie Saint Lucia szigetének legmagasabb hegye, és egyúttal az egész Windward-karibi szigetvilág legmagasabb pontja.

A Mount Gimie vulkanikus anyagból épül fel, és egy esőerdőben található, ami vonzó túracélponttá teszi.

 

Éghajlat:

Saint Lucián a hőmérséklet egész évben viszonylag magas. A nappali átlaghőmérséklet 27 és 32 Celsius-fok (81 és 90 Fahrenheit-fok) között mozog. Az éjszakai hőmérséklet általában valamivel alacsonyabb, átlagosan 23 és 27 Celsius-fok (73 és 81 Fahrenheit-fok) között mozog.

Saint Lucia két fő éghajlati évszakot él át: az esős évszakot és a száraz évszakot. Az esős évszak júniustól novemberig tart, és magasabb páratartalom és gyakori esőzések jellemzik, beleértve a heves záporokat és zivatarokat. A száraz évszak decembertől májusig tart, és kisebb csapadékmennyiséggel és több napsütéssel jellemezhető.

A legnagyobb hurrikánveszély jellemzően szeptember körül jelentkezik, mivel Saint Lucia az atlanti hurrikánövezetben fekszik. A szigeten azonban a júniustól novemberig tartó hurrikánszezonban bármikor előfordulhatnak trópusi viharok és hurrikánok.

 

Állat – és növényvilág:

Saint Lucia számos madárfajnak ad otthont, többek között kolibriknek, papagájoknak és sztariszkóknak. Az egyik emblematikus faj az endemikus Amazona versicolor, más néven a Saint Lucia-i papagáj. Ez a vibráló madár a sziget szimbóluma, és döntő szerepet játszik a biodiverzitásban.

A szigeten számos hüllőfaj, köztük gekkók, leguánok és kígyók élnek. Különösen a Saint Lucia-i ostorfarkú gyík, amely a szigeten endemikus, jelentős hüllőfaj. Emellett a sziget strandjain fészkelnek a tengeri teknősök, például a karvalyteknős és a bőrhátú teknős.

A kétéltűek közül különböző béka- és varangyfajok élnek a szigeten. Az egyik nevezetes faj a Saint Luciai fabéka.

Saint Luciát különböző típusú esőerdők borítják, amelyek sokféle növénynek adnak otthont. A sziget esőerdei számos fafajnak, páfránynak, szőlőnek és epifitának adnak otthont. Ezek az erdők létfontosságúak a sziget ökológiai egyensúlyának fenntartásához és az élővilág fenntartásához.

Saint Lucián számos virág megtalálható, többek között orchidea, hibiszkusz, frangipani és bougainvillea.

 

Mezőgazdaság:

A banán az egyik fő termesztett növény a szigeten, és Saint Lucia a karibi térség egyik jelentős banántermelője. A banán a mezőgazdasági export egyik legfontosabb összetevője, és az ország egyik legfontosabb bevételi forrása. A banánipar központi szerepet tölt be a gazdaságban, bár a nemzetközi piaci ingadozások és a kereskedelempolitika miatt kihívásokkal kellett szembenéznie.

Saint Lucián különböző citrusféléket, például narancsot, grapefruitot és lime-ot termesztenek. Ezeket a gyümölcsöket hazai fogyasztásra és exportra egyaránt felhasználják. A citrustermesztés hozzájárul a sziget mezőgazdasági sokszínűségéhez és támogatja a helyi gazdaságot.

A gyökérnövények, mint a manióka, az édesburgonya, a jamgyökér és a dasheen a hagyományos karibi étrend alapvető összetevői, és széles körben termesztik őket Saint Lucián. Ezek a növények a helyi konyha és az élelmezésbiztonság szerves részét képezik.

A termények mellett a halászat is fontos része a helyi gazdaságnak, különösen a kikötőkkel rendelkező tengerparti közösségekben. A halászati ipar a helyi piacokat is ellátja, és hozzájárul az exporthoz, megélhetést biztosítva a sziget számos lakosának.

Saint Lucia emellett más mezőgazdasági termékeket is termeszt, mint például a plantains, a kakaó, a kókuszdió és a különböző zöldségek.

 

Természeti erőforrások kitermelése: –

 

Ipar:

A Saint Lucia-i élelmiszeripar a helyi termények, például a banán, a citrusfélék és a gyökérzöldségek feldolgozásával foglalkozik, és különböző termékeket állít elő mind a helyi piacra, mind pedig exportra. Különösen a banán jelentős exporttermék, bár az iparág a nemzetközi piaci nyomás és a verseny miatt kihívásokkal néz szembe. A szigeten található feldolgozó létesítmények hozzájárulnak e mezőgazdasági termékek értékének növeléséhez.

A halászat fontos szerepet játszik a helyi gazdaságban. Halat és tenger gyümölcseinek halászata és feldolgozása helyi fogyasztásra történik, és néhányat exportálnak is. A halászati ágazat számos part menti közösség számára biztosít megélhetést, és hozzájárul a sziget élelmezésbiztonságához.

A turizmus Saint Lucia egyik legfontosabb iparága. A sziget híres gyönyörű strandjairól, üdülőhelyeiről és természeti látványosságairól, mint például a Pitonok, a kénes források és az esőerdők. A szállodák, éttermek, szórakoztató és egyéb turisztikai szolgáltatások a sziget gazdaságának jelentős részét képezik. A turizmus hajtja a gazdasági tevékenységet, és a lakosság nagy részének munkát biztosít.

 

Szolgáltatások és egyéb gazdasági területek: turizmus, pénzügyi szolgáltatások és IT.

 

Természeti és történelmi látnivalók: Vieux Fort és Castries városai, Pitons, Rodney Bay és Marigot Bay.

Saint Lucia híres lenyűgöző természeti szépségeiről, beleértve érintetlen strandjait, élénk korallzátonyait, buja zöld hegyeit és drámai hegyi panorámáit. Az ikonikus vulkanikus ikercsúcsok, a Gros Piton és a Petit Piton a sziget leghíresebb látnivalói közé tartoznak. Ezek az UNESCO világörökségi helyszínek kihívást jelentő túrákat és lélegzetelállító kilátást kínálnak, és a világ minden tájáról vonzzák a természet szerelmeseit.

Saint Lucia gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, amely afrikai, francia és brit hatásokat tükröz. Ez a kulturális sokszínűség a sziget fesztiváljaiban, zenéjében, táncában, konyhájában és nyelvében is megmutatkozik. Az olyan helyi fesztiválok, mint a Saint Lucia Jazz Fesztivál és a karnevál, jelentős vonzerőt jelentenek, és vibráló, zenével, tánccal és színes jelmezekkel teli ünnepségeket kínálnak. A sziget piacai, művészeti és kézműves termékei lehetőséget nyújtanak a turistáknak, hogy megismerjék és megvásárolják az autentikus helyi termékeket.

Saint Lucia történelmi látnivalói közé tartozik a Pigeon Island National Landmark, amely a brit katonai erődítmények maradványait mutatja be, és betekintést nyújt a sziget gyarmati történelmébe. A főváros, Castries számos történelmi helyszínt és épületet rejt, amelyek a sziget múltját tükrözik.

 

 

Államforma: alkotmányos monarchia

Saint Lucia alkotmányos monarchia, parlamentáris kormányzati rendszerrel. Az Egyesült Királyság uralkodója hivatalosan az államfő a szigeten. Az uralkodó szerepe azonban elsősorban ceremoniális és szimbolikus, mivel a politikai hatalmat a választott kormány gyakorolja. A főkormányzót a helyi kormány javaslatára nevezik ki, és ő képviseli az uralkodót a szigeten. Szerepéhez tartozik a parlamenti folyamat felügyelete és a királyi jóváhagyás megadása a parlament által elfogadott törvényekhez.

A kormányt a miniszterelnök vezeti, aki a kormányfő, és végrehajtó hatalommal rendelkezik. A miniszterelnököt parlamenti választások eredményeként választják meg, és ő vezeti a végrehajtó hatalmi ágat. Saint Lucia parlamentje kétkamarás, a Képviselőházból és a szenátusból áll. A Képviselőház a parlamenti választásokon megválasztott képviselőkből áll, míg a szenátus a főkormányzó által a társadalom különböző szektoraiból érkező ajánlások alapján kinevezett tagokból áll.

A törvényeket a parlament fogadja el, majd a főkormányzónak jóvá kell hagynia azokat. Saint Lucia 1979. február 22-én nyerte el függetlenségét az Egyesült Királyságtól. Azóta szuverén állam a Brit Nemzetközösségen belül. Ez azt jelenti, hogy a monarchikus elemek ellenére Saint Lucia független kormánnyal és a belügyek feletti ellenőrzéssel rendelkezik.

Saint Lucia igazságszolgáltatási rendszere az angol szokásjogon alapul. A legfelsőbb bíróság a Kelet-karibi Legfelsőbb Bíróság, amely magában foglalja a Legfelsőbb Bíróságot és a Fellebbviteli Bíróságot. A Legfelsőbb Bíróság polgári és büntetőügyekben rendelkezik joghatósággal, míg a Fellebbviteli Bíróság a Legfelsőbb Bíróság és más bíróságok fellebbezéseit bírálja el. Saint Lucia tagja a Karibi Bíróságnak (CCJ) is, amely a tagállamok végső fellebbviteli bíróságaként szolgál, bár egyesek még mindig az Egyesült Királyságban működő Privy Councilot használják végső fellebbviteli bíróságként.

 

Főváros: Castries

Castries Saint Lucia északnyugati partjainál található, a sziget fővárosa és legnagyobb városa. A sziget gazdasági, kulturális és közigazgatási központjaként szolgál. Castries kulcsszerepet játszik a turizmusban, a kereskedelemben és a szolgáltatásokban. A város mélyvízi kikötőjéről ismert, amely az egyik legszebb a Karib-térségben, és nagy sétahajók fogadására alkalmas, valamint jelentős tengeri kereskedelmet tesz lehetővé.

A városban számos figyelemre méltó történelmi épület és nevezetesség található, köztük a Szeplőtelen Fogantatás Katedrális Bazilika, amely a Karib-tenger legnagyobb temploma, valamint a Derek Walcott tér, amelyet a Nobel-díjas költőről és drámaíróról neveztek el, aki Castriesben született. A castries-i piac egy nyüzsgő központ, ahol a helyiek különféle árukat árulnak, köztük friss termékeket, fűszereket és kézműves termékeket, és ahol a sziget mindennapi életének pezsgő pillanatképét láthatjuk.

Castriesben fontos kormányzati épületek is találhatók, mint például a Képviselőház és a miniszterelnöki rezidencia.

A város lakossága körülbelül 20 000 fő.

 

Terület: 617 km² (238 négyzetmérföld)

 

Népesség: 181 000 (2022-es becslés)

Saint Lucia lakosságának többségét afro-karibiak és afrikai származásúak alkotják, akik a lakosság mintegy 85%-át teszik ki. Vannak még kisebb csoportok vegyes származású, európai, kelet-indiai és közel-keleti származású emberek is. A sziget identitásának fontos eleme a kreol kultúra, amely afrikai, francia és karibi hatásokat vegyít.

Saint Lucia hivatalos nyelve az angol, amelyet az iskolákban, a kormányzati intézményekben és a közügyekben használnak. Ugyanakkor a Saint Lucian kreol francia (Kwéyòl), egy francia alapú kreol nyelv is széles körben beszélt nyelv, amely a sziget kulturális örökségének szerves részét képezi.

A vallás jelentős szerepet játszik a Saint Lucia-i emberek életében. A kereszténység, különösen a római katolicizmus a domináns vallás, amelyet a lakosság mintegy 61%-a gyakorol. Más keresztény felekezetek, mint például a hetednapi adventisták, a pünkösdisták és a baptisták szintén jelentős követői vannak. Emellett kisebb közösségek más vallásúak, köztük hinduk, muzulmánok és rasztafáriak is élnek.

 

UNESCO világörökségi helyszínek: 1

 

1. Pitonok (2004) – Saint Lucia szigetén található földrajzi terület, amely jellegzetes vulkánjairól, a Gros Pitonról és a Petit Pitonról ismert.

 

Nemzeti parkok: 1

 

1. Pigeon-szigeti Nemzeti Park